Konyv: 30 masodperc filozofia


Konyv: 30 masodperc filozofia

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 875575806
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 15,53

MAGYARÁZAT:Konyv: 30 masodperc filozofia

Főoldal Termékeink Gazdasági, közéleti, politikai Donald Marron 30 másodperc gazdaságtan. Naná, hogy neked is ismerősen csengenek ezek a fogalmak. De vajon tudsz róluk eleget ahhoz, hogy beszállj egy izgalmas vitába, és a konyv: 30 masodperc filozofia a közgazdaságtanról szóló ismereteiddel villogj? A 30 másodperc gazdaságtan című könyvből kiderül, hogy a közgazdászok az elmúlt két évszázadban rengeteg elméletet dolgoztak ki annak magyarázatára, miképpen működnek vagy éppen omlanak össze a piacok, hogyan döntenek a vásárlók, munkások, cégek és politikusok, illetve az egyes gazdaságok miért növekednek, stagnálnak vagy hanyatlanak.

Az elméleteknek azonban megvannak a maguk korlátai: az emberek viselkedése nem olyan kiszámítható, mint például az elektronoké vagy a bolygóké, s így néha minden értelmezési kísérletünk kudarcba fullad. Könyvünkben az 50 legfontosabb, legismertebb közgazdaságtani elméletet mutatjuk be, méghozzá röviden és lényegre törően, egyenként nem több mint szó és pár színes kép segítségével. Hűségprogrammal elérhető ár: Konyv: 30 masodperc filozofia. Elérhetőség: Nincs készleten.

Maradona Jimmy Burns. Karriertervező Kamenyiczki Nóra. Tudatos étkezés, egészséges élet Nadine Hüttenrauch. A dörzsölt szélkakas Mérő László. Botrányos királyi esküvők Nemere István. Nőként vezetőként Bartucz Éva. Blanka Lipinska Ft. Borsa Brown Ft. Fábián Janka Ft. Richard Osman Ft. Bridget Collins Ft. Bosnyák Viktória Ft.

Esther Perel Ft. Andy Weir Ft. Jasper DeWitt Ft. Kelényi Angelika Ft. Agatha Christie Ft. Julia Quinn Ft. Quentin Tarantino Ft. Margaret Atwood Ft. Jennifer L. Armentrout Ft. Hoppán Eszter Abigail Dean Ft. Malka Adler Ft. Baráth Viktória Ft. Budai Lotti Ft. Vi Keeland Ft. Karády Anna Ft. Sienna Cole Ft. Iratkozz fel a BOOK24 hírlevélre és értesülj elsőként újdonságainkról, akcióinkról!

Feliratkozom a hírlevélre és elfogadom a hírlevélküldésre vonatkozó adatkezelési tájékoztatót. Vásároljon Book

Íme, egy híres példa Descartes-tól, bôl: Mindaz, amit világosan és határozottan belátok, igaz; ezt azért tudom, mert Isten teremtett engem, márpedig Ô nem lehet csaló. S mivel ezt világosan és határozottan belátom, s ezért mindaz, amit világosan és határozottan belátok, az igaz. Gettier ellenpéldái A tudást bizonyított, igaz hiedelemként vagy vélekedésként konyv: 30 masodperc filozofia hagyományos felfogás ellenében felhozott példák. Melyek arról szólnak, hogy valakinek van egy bizonyított, igaz elképzelése, amely talán a véletlen összjátéka folytán nem is tekinthetô valódi tudásnak.

Ha a premisszák igazak, a konklúzió szükségszerûen igaz lesz. A filozófiának az emberi megismerés lehetôségeivel és korlátaival, forrásaival, formáival és módszereivel, valamint az igazsággal és annak kritériumaival foglalkozó ága. A sirály gerinces. A veréb gerinces.

Tehát minden madár gerinces. Az induktív következtetés konklúziója nem szükségszerûen igaz, hiszen a premisszák igazsága esetén is elvileg mindig fennállhat a kivételek vagyis a premisszák újrafogalmazását megkövetelô új tények felbukkanásának a lehetôsége. Több ilyen alapelv is lehet; például: az univerzum egy és egységes; a jövô lényegében ugyanolyan lesz, mint a múlt; mindenütt mindenben valamiféle szabályszerûség uralkodik; ok és okozat között szükségszerû az összefüggés, stb.

A következtetés kifejezést néha a szillogizmus szinonimájaként használják. Ellentéte az egyes filozófiai irányzatok szerint a tôle abszolút függetlenül konyv: 30 masodperc filozofia, más irányzatok szerint pedig belôle származó szellemi, gondolati, szubjektív valóságszféra. Szélesebb értelemben a tudósok bizonyos csoportja által elfogadott olyan, többé-kevésbé egzakt módon rögzített szemléleti és értelmezési séma, amely segíti a problémák felismerését, a megoldási hipotézisek kidolgozását, a kísérletek megtervezését, stb.

Ez az ismeretelméleti alapállás nem tévesztendô össze pl. De abban nem kételkedhetünk, hogy a kételkedô valakinek léteznie kell. Descartes ezért Istenre próbál támaszkodni: bebizonyítja, hogy Isten létezik, aki, ugyebár, definitíve nem lehet csaló. Ha pedig Isten nem csap be bennünket, akkor nyilvánvalóan igazak a világosan és határozottan belátott, a racionális végiggondolás próbáját kiálló dolgok.

És ebbôl, mondja Descartes, már tényleg nem nehéz kikövetkeztetni bizonyos, kétségtelen igazságokat a "konyv: 30 masodperc filozofia" kapcsolatban. René Descartes egyszer csak ráeszmélt, hogy abban, amit jezsuita tanárai tanítottak neki, nem sok igazság van. Végigveszi minden egyes hiedelmét és meggyôzôdését, és elvet mindent, amivel kapcsolatban a legkisebb kétely is felmerül. Abban azonban semmiképpen nem kételkedhetünk, hogy kételkedünk.

A kételkedés pedig nyilvánvalóan a gondolkodás egyik fajtája, és az is ugyanennyire nyilvánvaló, hogy a semmi nem kételkedhet, nem gondolkodhat. S mivel észrevettem, hogy ez az igazság: gondolkodom, tehát vagyok, olyan szilárd és olyan biztos, hogy a szkeptikusok legtúlzóbb föltevései sem képesek azt megingatni, azért úgy gondoltam, hogy aggály nélkül elfogadhatom a filozófia amaz elsô elvének, amit kerestem. Ellenpárja a mindent a tapasztalatra alapozó ismeretelméleti megközelítés, az empirizmus.

Descartes biztosra vette, hogy ô létezik. De azt a másik kettôt illetôen már nem volt ennyire biztos a dologban. Ezt a megfelelô módot azonban nehéz meghatározni. Végérvényesen konyv: 30 masodperc filozofia kell lennie, vagy a mindenkori körülményekhez rugalmasan alkalmazkodónak? E felfogás szerint az igazi tudásnak három szükséges összetevôje van: 1 valaminek az ismerete, amit az ember el is hisz; 2 annak a dolognak igaznak kell lennie; és 3 az ismeretünk igazságába vetett hitünknek bizonyíthatónak kell lennie.

Aztán jött az amerikai Edmund Gettier. Tegyük föl, mondja, hogy Smith jelentkezik egy álláshirdetésre, és az a szent meggyôzôdése, hogy az állást Jones fogja megkapni. Konyv: 30 masodperc filozofia továbbá, hogy Jonesnak tíz dollár van a zsebében. Smith aztán levonja a számára nyilvánvaló következtetést: akik elnyerik az ilyen állásokat, azoknak tíz dollár van a zsebükben.

Végül aztán mégis Smith kapja meg az állást konyv: 30 masodperc filozofia és neki is van tíz dollár a zsebében, bár ennek ô éppenséggel nincsen tudatában. Ez pedig azt jelenti, hogy Smith valóban annak a bizonyítható igaz vélekedésnek a birtokában volt, miszerint, aki a munkát kapja, annak tíz dollár van a zsebében.

De az ezzel kapcsolatos ismeretei hiányosak voltak. Nem tudta, hogy az ô zsebében is van tíz dollár, és nem hitt abban sem, hogy ô nyeri majd el az állást. Még sok ilyen, Gettier-féle ellenpélda létezik, amelyek ellentmondanak az igaz tudás hagyományos, hármas feltételének. Smith csak abban az egy dologban volt biztos, hogy óriási szerencséje volt, amikor megkapta azt a munkát — hiszen már alig maradt pénze.

Ausztriából menekülni kényszerül. The Logic of Scientific Discovery A tudományos felfedezések logikája címmel angolul is megjelenik A tudományos kutatás logikája. Popper azonban fontos, korszakos jelentôségû mûveket írt egyebek közt a politikai filozófia és az ismeretelmélet témaköreiben is. Igen sokféle problémát érintô tanulmányai pedig ládát töltenek meg a Stanford Egyetem Hoover Intézetének Popper Archívumában. Tizenhat éves korában beiratkozott a Bécsi Egyetemre, ahol filozófiát, matematikát, pszichológiát és fizikát tanult.

Ettôl kezdve élete végéig megmaradt kritikus szemléletû, liberális gondolkodónak. Ebben a mûvében fejtette ki újszerû. Tíz év múlva, már Új-Zélandon jelent meg két újabb, fontos könyve, A historicizmus nyomorúsága és A nyitott társadalom és ellenségei. Konyv: 30 masodperc filozofia elôbbiben azt a koncepciót kritizálja, mely szerint a történelem menetét bizonyos belsô törvények határozzák meg; az utóbbiban a liberális konyv: 30 masodperc filozofia elveit védelmezi az autoritariánus és a totalitariánus fenyegetésekkel és veszélyekkel szemben.

Popper társadalmi és politikai nézeteit a személyes tapasztalatok is alakították. Elôadásokat tartott egyebek közt az Egyesült Államokban is. A katedráról ben lépett le, de a tanítást nem hagyta abba. Kissé leegyszerûsítve úgy érvel, hogy az ember által egy virtuális világban használt szavak annak a világnak az alkotóelemeire vonatkoznak, nem pedig egy bizonyíthatóan létezô külvilág dolgaira.

Következésképpen az, hogy én például egy fa alatt ülök-e, az azoknak a dolgoknak az állapotától függ, amelyek az én számomra adott virtuális vagy bármilyen világban léteznek. S így a test nélküli agyban is kialakulhat egy virtuális külvilágélmény, amelyet tulajdonképpen nem is lehet megkülönböztetni a valóságos, objektív külvilág képétôl.

Vagyis szembesülnünk kell a radikális szkepticizmus alapproblémájával. Lehet, hogy egy virtuális mesterséges, manipulált világban élünk, csak nem tudunk róla? Lehet, hogy hamis a külvilágra vonatkozó összes észleletünk és vélekedésünk?

Például az is, hogy én most itt ülök, és ezt a szöveget gépelem? Ha elfogadjuk mindennek a lehetségességét, akkor azt is el kell fogadnunk, hogy elvi képtelenség különbséget tenni a külvilágra vonatkozó hamis és igaz ismeretünk között. Vagyis, ha lehetséges a Mátrix c. Az efféle gondolatkísérletek néha valóban érdekes problémákat vetnek föl.

Következtetéseik attól válnak paradoxonná, hogy szükségképpen önmagukra is érvényesnek kell lenniük. Viszont így róluk is elvi képtelenség megállapítani, hogy igazak-e vagy sem! Hans Reichenbach szerint, hogy ha létezik megbízható módszere a múltból a jövôre való következtetésnek, akkor az indukció megbízható. Ezek a felvetések azonban nem oldják meg a Hume által fölvetett problémát, mivel nem mutatták ki, hogy az indukciós szabály megbízható.

Ugyanakkor gyakran építjük érveléseinket arra a hitre, hogy a jövôben is minden ugyanúgy fog történni, ahogy a múltban történt. Arra számítunk, például, hogy ezentúl is csak zöld színû smaragdköveket fogunk találni. Ez az induktív jellegû, az egyestôl az általános felé haladó okoskodás. A múltban megfigyelt szabályszerûségekbôl általánosítással arra következtetünk, hogy ezek a szabályszerûségek a jövôben is ugyanúgy fognak ismétlôdni.

Hume fölhívja a figyelmet, hogy az indukciós következtetés igazsága csak többékevésbé valószínû, és dedukciós premisszákat nem szerkeszthetünk belôlük. Hume fölteszi a kérdést: ha induktív következtetésekkel nem juthatunk logikailag is védhetô igazságokhoz, akkor miért hisszük azt, hogy ezzel a módszerrel megismerhetô a konyv: 30 masodperc filozofia Eddig valóban csak zöld smaragdokat találtunk, de mi van, ha holnaptól kezdve kékek is elôbukkannak?

A tudomány tehát Hume szerint alapvetôen a hitre épül; igazságai nem bizonyíthatóak, legföljebb valószínûsíthetôek. Hume-nak abban igaza van, hogy törekedni kell a minél teljesebb indukcióra; a többit pedig, akár hit, akár logika van mögötte, majd eldönti a gyakorlat.

Amikor talált egy kék smaragdot, hirtelen minden régi igazság kérdésessé vált számára: eddig minden reggel fölkelt a Nap, de vajon fölkel-e holnap is? Példájában egy baromfi szerepel, aki megfigyelte, hogy a gazda mindezidáig folyton csak másokat vágott le magának ebédre. És ez a szegény baromfi arra a következtetésre jutott, hogy ez a múltbéli gyakorlat ugyanígy folytatódik majd a jövôben is. Példájában így definiálja az általa kitalált zöké állítmányt predikátumot : egy dolog akkor és csakis akkor zöké, ha régebben vagy ma vizsgáltuk meg és zöldnek bizonyult, vagy legkorábban holnap vizsgáljuk meg és kék.

Tegyük föl, hogy az eddig talált smaragdkövek mind zöldek voltak. De akkor mindegyik zöké is, mivel mind zöld és ma vagy régebben találtuk ôket. Vagyis az indukciós szabály arra a következtetésre vezet rá bennünket, hogy holnaptól talált smaragdok is mind zöldek lesznek, és így mind zöké is lesz. Csakhogy holnaptól a zöké smaragdok mind kékek, és nem zöldek! Goodman ebbôl arra következtetett, hogy az indukciós alapszabályt módosítani kell, ugyanis a jövô csak bizonyos, kivetíthetô projectible esetekben lesz olyan, amilyen a múlt volt.

A probléma már most az, hogy mely kijelentések kivetíthetôek, és melyek nem? Az egyik megfontolás szerint a zöké nem kivetíthetô, mivel a zöld és a konyv: 30 masodperc filozofia terminusokkal van meghatározva. De a zöld és a kék ugyanilyen könnyen definiálható a zék és a köld terminusaival is.

A hónap Beleborzongott a felismerésbe. Állítása szerint ô is a Popper-féle feltevés— elvetés cáfolat módszert alkalmazta befektetési "konyv: 30 masodperc filozofia" meghozatalánál, és sikereit nagyrészt ennek a módszernek köszönheti. Az Arisztotelésztôl Newtonon és a felvilágosodáson át Einsteinig tartó tudományos fejlôdés az empirikus megfigyelésre, az induktív módszerre és a szélesebb értelemben vett racionalitásra észérveken alapuló magyarázatokra helyezte a hangsúlyt, és így különböztette meg magát a tudományos-racionális szempontból elfogadhatatlan dolgoktól babona, teológia, számmisztika, népi hiedelmek, dogmák.

Popper ezt azzal egészíti ki, hogy a tudományosságnak nem csupán a bizonyíthatóság a kritériuma, hanem a részleges vagy teljes megcáfolhatóság pl. Karl Popper olyan okos, hogy még azt is belátta: az egyetlen dolog, amit igazságként fogadhat el, hogy ô sohasem fogja megtudni, mi az igaz, csak azt, hogy mi a hamis.

S a köztük lévô különbségek és hasonlóságok alapján a Napot is bolygónak tekintették. Azután, kb. Paradigma alatt Kuhn azokat a szemléleti sémákat érti, amelyek megszabják a tudományos leírás, a kutatás, a kérdésfeltevés és a kísérletek irányát, illetve az eredmények értelmezését. A tudományos forradalmakat jellegzetes válságidôszakok elôzik meg, amelyekben a régi konyv: 30 masodperc filozofia keretei között egyre szaporodnak az új felfedezések értelmezési problémái és ellentmondásai, a rivális paradigmák és iskolák közötti vita pedig elôször kiélesedik, majd módszertani, konceptuális és perceptuális síkon afféle süketek párbeszédévé válik.

De itt nem egyszerûen csak a paradigmák váltogatásáról van szó, ezek a forradalmak minôségi ugrást hoznak: az új elméletek éppen azért lesznek jobbak, mert a régieknél nagyobb magyarázóerôvel rendelkeznek. De aztán az újabb felismerések egy idô után megint felhalmozzák az értelmezési problémák kritikus tömegét….