Konyv: A gyertyak csonkig egnek


Konyv: A gyertyak csonkig egnek

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 475733485
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 14,79

MAGYARÁZAT:Konyv: A gyertyak csonkig egnek

Szerelem, barátság, társaság, magány. Vagy ezek tetszőleges sorrendben. Két férfi és egy nő története. Meg egy titok, aminek megfejtése elmaradt. Márai Sándor világsikerű regénye a késői leszámolás drámája. Mi történt akkor, azon a negyven évvel ezelőtti napon? Miféle halálos bűn követel most tisztázást? A kérdések, szenvedélyek mögött egy fiatal halott: Krisztina, egyikőjük szeretett felesége. Hasonló szenvedély volt a két barát részéről akkor, ugyanezen nő iránt.

Az egyik csalt és menekült, a másik maradt, konyv: A gyertyak csonkig egnek nem nyújtott kezet a bajban Krisztinának. Most mindketten szembesülnek az árulással. Most, amikor már elfogytak a gyertyák. Az ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény - az író stílusművészetének egyik remeke, melyet évtizedek óta játszanak a világ számos színházában - vakító élességgel világít a barátság, a hűség és az árulás örvényeibe.

A Helikon zsebkönyvek az egyetemes művelődéstörténet legfontosabb és legnépszerűbb műveit teszi elérhetővé kedvező áron. A szépirodalmi címek mellett olyan könyvek jelennek meg a sorozatban, amelyek a történelem, a filozófia, a bölcselet, a pszichológia klasszikusainak számítanak. Szerves közössége van a két testnek, mint volt az anyaméhben S ugyanazt a személyt szeretik és gyülölik.

Ez van, a természetben. Nem gyakori S néha már gondoltam arra, hogy talán a barátság is hasonló kötés, mint az ikrek végzetes összetartozása. A hajlamnak, rokonszenvnek, izlésnek, műveltségnek, indulatnak különös azonossága összekötöz két embert ugyanabba a végzetbe.

S hasztalan csinál az egyik bármit a másik ellen, mégis közös a sorsuk. S hiába menekül egyik a másik elől, mégis tudnak egymásról minden lényegeset. S hiába választ az egyik új barátot vagy szeretőt, a másik titkos, iratlan engedélye nélkül nem tud szabadulni ebböl a közösségből.

Az ilyen emberek sorsa párhuzamosan telik be, hasztalan megy el az egyik messze a másiktól, egészen messze, például a trópusra. Erre gondoltam, szórakozotnn, mikor szobádban álltam, szökésed napján. Elesen látom ezt a pillanatot, a szoba világítását, most is érzem a nehéz angol dohányszagot, látom a bútorokat, a heverőt a nagy keleti szőnyeggel, a lovasképeket a falon.

Még egy bordó szinü, dohányzoba való bőr karosszékre is emlékezem. "Konyv: A gyertyak csonkig egnek" heverő nagy volt, látszott, hogy külön csináltattad, ilyesmit nem árultak a mi vidékünkön. Nem is heverő volt, inkább széles franciaágy, két embernek való. Jól emlékezem? Akkorjártam ott előszörés utoljára. Soha nem akartad, hogy meglátogassalak. Mellékesen emlitetted, hogy házat béreltél a város peremén, elhagyott vidéken, házat és kertet.

Három évvel szökésed elött bérelted ki ezt a házat — bocsáss meg, látom, nem szivesen hallod ezt a szót. Nem merném ezt ilyen határozottan kimondani. Néha már úgy hiszem, nagyon sok, talán minden a szavakon múlik, melyeket idejében kimond, vagy elhallgat, vagy éppen leir az ember Öszintén szólva, azt hittem, szégyelled előttem, a gazdag ember előtt ezt a lakást, melynek bútonatát te vásároltad Talán szegényesnek érzed a bútorokat Te nagyon gőgös ember voltál — mondja határozottan.

Gőgös ember voltál, s nem tudtad megbocsátani nekem, hogy gazdag vagyok. Később, mikor múlt az élet, gondoltam arra is, hogy talán nem lehet a gazdagságot megbocsátani. A vagyon, melynek te állandó vendége voltál, olyan túlzott volt Én beleszülettem, s néha még én is úgy éreztem, nem lehet megbocsátani. S te mindig nnnyásan vigyáztál arra, hogy a pénz dolgaiban éreztesd kettőnk között a különbséget. A szegények, különösen az úri szegények, nem bocsátanak meg — mondja, különös elégedettséggel hangjában.

Ez a föltevés ostoba, most már belátom, de a gőgöd határtalan volt. Hát egy napon aztán ott álltam a házban, melyet béreltél és berendeztél, s nem mutattad meg nekem soha; ott álltam szobádban. S csodálkoztam és nem hittem szememnek. Ez a lakás, tudod jól, remekmű volt.

Nem volt nagy, egy nagy szoba a földszinten, két kisebb az emeleten, de a kert, a szobák, a bútorok, minden olyan volt, ahogyan csak egy művész rendezheti be otthonát. Akkor megértettem, hogy csakugyan művész vagy. S megértettem azt is, milyen idegen lehettél közöttünk, másfajta emberek között. S mennyire bünöztek ellened azok, akik szeretetből és becsvágyból katonának adtak.

Nem, te nem voltál katona — s megértettem azt a mély magányt, melyben közöttünk éltél. De ez konyv: A gyertyak csonkig egnek otthon a rejtekhelyed volt, olyasféle, mint a középkor magányosainak a várkastély vagy a kolostor. S mint egy kalóz a rablott holmit, úgy hordtál itt össze mindent, ami szép és nemes: függönyt és szőnyeget, régi bronzot és ezüstöt, kristályt és bútort, ritka szöveteket Tudom, azokban az években halt meg anyád, s te örököltél családod lengyel rokonaitól is.

Egyszer beszéltél arrol, hogy van valahol az orosz határ mentén egy udvarház és egy birtok, s ez a ház egyszer a tiéd lesz. Hát ez volt az udvarház és a birtok, fölváltva bútorok és képek aprópénzére, ez a három szoba. S a nagy zongora az alsó terem közepén, leboritva a régi brokáttal, s a kristályvázával, melyben három szál orchidea állott.

Ezen a vidéken csak az én üvegházamban nevelnek orchideát. Végigmentem a szobákon, mindent alaposan megnéztem. Megértettem, hogy közöttünk éltél, s mégsem tartoztál közénk. Megértettem, hogy titokban épitetted ezt a remekművet, a lakást, minden erőddel, dacosan, elrejtve a világ elől ezt a különös otthont, ahol magadnak és múvészetednek éltél.

Mert művész vagy, s talán alkothattál volna valamit — mondja, mint aki nem tűr ellentmondást. Összefonja mellén kan'ait, oly szenvtelenül, egykedvűen beszél, mintha a rendőrségen mondaná tollba egy baleset körülményeit. Vagy talán az egyenruha volt számodra az álruha? Erre csak te felelhetsz, s most már, mikor elmúlt minden, feleltél is, az életeddel.

Az ember végül mindig egész életével felel a fontosabb kérdésekre. Nem számít, mit konyv: A gyertyak csonkig egnek közben, milyen szavakkal és érvekkel védekezik? Avégén, mindennek a végén élete tényeivel válaszol a kérdésre, melyet a világ olyan makacson intézett hozzá. Ezek a kérdések így hangzanak: ki vagy? Mit akartál igazán? Mit tudtál igazán? Mihez voltál hűséges és hütlen? Mihez vagy kihez voltál bátor vagy gyáva?

Ezek a kérdések. S az ember felel, ahogy tud, öszintén vagy hazugon; de ez nem nagyon fontos. Ami fontos, hogy a végén egész életével felel. Te levetetted az egyenruhát, mert álruhának érezted, ez már kiderült. S én megtartottam, utolsó pillanatig, amig a szolgálat és a világ konyv: A gyertyak csonkig egnek tőlem megkövetelte; s én is feleltem.

Ez volt az egyik kérdés. A másik: mi közöd volt hozzám? Barátom voltál? Végre is, elszöktél. Búcsú nélkül mentél el, ha nem is egészen búcsú nélkül, mert előző nap, a vadászaton, történt valami, aminek értelmét csak később fogtam fel; s ez már a búcsú volt. Az ember ritkán tudja, melyik szava vagy cselekedetejelent be végzetesen, visszavonhatatlanul egyfajta változást az emberi kapcsolatokban.

S miért is mentem el hozzád azon a napon? Nem hívtál, nem búcsúztál, nem küldtél üzenetet. Mit kerestem a lakásban, ahová soha nem hívtál, éppen ezen a napon, mikor örökre elmentél innen? Miféle értesülés sürgetett, hogy kocsiba üljek, siessek le a városba, keresselek fel otthonodban, mely akkor már üres volt?

Mit tudtam meg, előző napon, a vadászaton? Nem árulkodott valami? Nem kaptam bizalmas hirt, intést, jelentést, hogy szökni készülsz? Nem, mindenki hallgatott, még Nini is — emlékszel az öreg dajkára? Ö mindent tudott rólunk. Él-e még? Igen, él, a maga módján.

A mű középpontjában a barátság, hűség és árulás nagy kérdései állnak. De nem pusztán egyes emberi sorsokról van itt szó, hanem egy másik, talán még nagyobb tragédiáról, arról, hogy a régi rend, társadalom széthullása a hagyományos erkölcsi értékek megrendülését is jelenti. Nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény ez, Márai stílusművészetének remeke. Hallgasson bele! Feliratkozás előtt olvassa el adatvédelmi tájékoztatonkat, a megerősítéshez kattintson visszaigazoló emailben kapott linkre.

Kérjük, regisztrációja előtt olvassa el az "Adatvédelmi elveink"valamint az "Üzletszabályzat" oldalakat. Az Ön korábban regisztrált e-mail címére levelet küldünk. Ez tartalmaz egy olyan egyszer használható linket amelynek segítségével lecserélheti elfelejtett jelszavát.

Belépés Elfelejtett jelszó Regisztráció. Hangoskönyv » Regények. Kossuth Kiadó - Mojzer Kiadó Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek - hangoskönyv Epres Konyv: A gyertyak csonkig egnek előadásában. Kosárba teszem. Kosárba Részletek. Mindenhol Címben Szerzőre Ismertetőben. Minden akciós termék Naphegy katalógus akció Nyári katalógus akció. Könyvajánlók és online könyvbemutatóink Olvass bele új könyveinkbe!

Kossuth Kiadói Csoport. Regisztráció Belépés Elfelejtett jelszó Kosár tartalma. E-mail címem. All Rights Reserved. X www. Belépés Regisztráció Elfelejtett jelszó. Mégsem Belépek.