Konyv: A bajos kis buvesz


Konyv: A bajos kis buvesz

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 235553062
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 19,44

MAGYARÁZAT:Konyv: A bajos kis buvesz

Ali rights reserved. This book, or parts thereof, may not be reproduced in konyv: A bajos kis buvesz form without permission. Minden jog fenntartva, beleértve az egész vagy részletek reprodukálásának jogát. ISBN 02 6. A mozdulatlan levegőben alig érezhető füstszag lebegett, bár a füst maga nem látszott. Frank Pollard arccal a hideg járdán feküdt, s bár már visszanyerte az eszméletét, nem mozdult, várta, hogy kitisztuljon a feje. Pislogott, megpróbálta élesre állítani a szemét.

Akárha vitorlák csapkodtak volna a tekintete előtt. Mélyeket lélegzett a hideg levegőből, ízlelgette a láthatatlan füstöt, s elfintorodott a csípős szagtól. Árnyak derengtek körüle, mintha taláros alakok kavarogtak volna a szeme előtt. A látása lassan kitisztult, a háta mögül jövő halványsárga fényben nemigen tudott kivenni semmit. Tőle hat- nyolclábnyira egy nagy szemeteskonténer - bizonytalan körvonalai miatt - olyan elmondhatatlanul különösnek tűnt, hogy akár egy idegen civilizáció produktuma is lehetett volna.

Frank nézte egy darabig, míg rájött, mi az. Nem tudta, hol van, és azt sem, hogy került oda. Néhány másodpercnél tovább nem lehetett eszméletlen, mert a szíve úgy vert, mintha pár pillanattal azelőtt "konyv: A bajos kis buvesz" az életéért futott volna.

Amikor megpróbált rájuk összpontosítani és felfogni őket, jobb szeme felett tompán megfájdult a feje. Közte és a szemeteskonténer közt fürgén, kígyóvonalban egy alak mozgott konyv: A bajos kis buvesz többi árny közt. Franket kicsiny, de jeges figyelmet sugárzó szemek figyelték. Rémülten térdelt fel. Vékony hangú, akaratlan kiáltás szakadt ki belőle, szinte inkább egy fafúvós hangszer elfojtott sírása, semmint ember hang. A zöld szemű leskelődő eliszkolt. Egy macska volt.

Mindössze egy hétköznapi, fekete macska. Frank feltápászkodott, meg-megszédült, és kis híján átbukott egy tárgyon, amely mellette feküdt a járdán. Gyorsan lehajolt érte és felvette: egy rugalmas bőrből készült kis táska konyv: A bajos kis buvesz az, dugig tele, meglepően súlyos. Feltételezte, hogy az övé, de emlékezni nem emlékezett rá. A táskával a kezében a konténerhez támolygott és megtámaszkodott annak rozsdás oldalánál.

Visszanézett, és látta, hogy két sor kétszintes vakolt falú bérházféle közt áll. Valamennyi ablak sötét volt. Kétoldalt, orral befelé a lakók kocsijai parkoltak fedett állásaikban. A furcsa, sárga, bágyadt, kénszínű izzás inkább mintha gázlángtól, mint villanykörtétől származott volna. Egy utcai lámpa bocsátotta ki a háztömb végén, túl messze, semhogy Frank kivehette volna a sikátor részleteit, ahol állt. Amikor gyors légzése lelassult, és csillapodott szívdobogása is, hirtelen rájött, hogy nem tudja magáról, kicsoda is valójában.

Emlékezett a nevére - Frank Pollardnak hívták - de semmi másra. Nem tudta, mennyi idős, mivel keresi a kenyerét, honnét jött, hová tart, s hogy miért. Kínos helyzete annyira megdöbbentette, hogy egy pillanatra még a lélegzete is elakadt.

Szívverése ismét felgyorsult, s nagy sóhajjal fújta ki a levegőt. A jobb szeme feletti fájdalom az egész homlokán szétterjedt. Kétségbeesetten jobbra, aztán balra nézett. Egy tárgyat, vagy a helyszín egy olyan részletét keresgélte, amelyet felismerhetne, bármit, ami lehorgonyozhatná ehhez a hírtelen idegenné vált világhoz. Amikor az éjszakában semmi biztatóra nem sikerült rábukkannia, saját bensőjét kezdte kutatni, elkeseredetten keresett valami ismerőset magában, de tulajdon emlékezetét még a környező mellékutcáénál is sűrűbb homály fedte.

Fokozatosan érzékelte, hogy amint a füstszag egyre halványabb lett, helyét a konténerbeli rothadó szemét bizonytalan, de gyomrot kavaró szaga vette át. A bomlás bűze a halált juttatta eszébe, ez pedig valami olyasfélét idézett fel benne, hogy valaki - vagy valami - elől menekül, aki - vagy ami - el akarja pusztítani. Amikor azonban megpróbálta felidézni, miért menekült, s hogy ki elől, nem tudta világosabbá tenni az emléktöredéket, inkább valamiféle ösztönös alapú sejtelemnek, semmint valóságos emléknek tűnt.

Egy széllökés kavarta meg körülötte a levegőt, de aztán minden elcsendesedett, mintha a holt éjszaka életre akart volna kelni, de csak egy borzongató sóhajra futotta volna az erejéből. A széllökés egy darab összegyűrt papírt sodort végig a járdán, amely végül a jobb cipőorránál akadt meg. Újabb széllökés érkezett. A papírdarab továbbsodródott. Az éjszakában ismét temetői csend uralkodott. Valami történt. Frank rájött, hogy ezeknek a rövid életű fuvallatoknak van valamiféle rosszindulatú forrásuk, és konyv: A bajos kis buvesz rossznak az előjelei.

Minden ok nélkül bizonyos volt abban, hogy valami hatalmas súly készül szétlapítani őt. Felnézett a tiszta égboltra, a fekete, kietlen űrbe, látta a távoli csillagok ellenséges csillogását. Ha valami ereszkedett is rá, Frank nem látta. Az éjszaka ismét felsóhajtott, ezúttal erősebben, lehelete csípős és nyirkos volt. Frank edzőcipőt, fehér sportzoknit, farmert és kék kockás, hosszú ujjú inget viselt.

Nem volt rajta kabát, bár jó hasznát vette volna. A levegő nem volt fagyos, mindössze üdítően friss, volt azonban benne valami hidegség is, valamiféle jeges félelem, s Frank egyformán borzongott az éjszakai levegő hideg érintésétől, és saját belső hidegétől.

A szélroham elhalt. Az éjszakát visszahódította a nyugalom. Biztos volt abban, hogy amilyen gyorsan csak lehet, el kell tűnnie innét. Ellökte magát a konténertől. Végigdülöngélt az utcán, egyre távolodva a háztömb végétől, ahol a lámpa világított, a sötétség felé. Nem volt határozott szándéka, mindössze azaz érzés vezette, hogy ez a hely itt veszélyes, és a biztonság, ha van ilyen egyáltalán, valahol máshol található. A szél ismét feltámadt, s ugyanekkor alig hallható, hátborzongató fütyülés hallatszott, mintha valami különös csontfuvolán játszottak volna.

Pár lépés után biztossá váltak Frank léptei, és szeme is hozzászokott a sűrű homályhoz. Átjárók kereszteződéséhez ért, kétoldalt a színehagyott, stukkóborítású kapuíveket kovácsoltvas konyv: A bajos kis buvesz zárták el. Megpróbálkozott a jobb oldali kapuval. Nyitva volt, csak a kilincset kellett lenyomnia.

Sarkai csikorogtak, amitől Frank arca megrándult. Remélte, üldözői nem hallották meg a hangot. Mostanra, jóllehet, ellenség nem látszott, biztos konyv: A bajos kis buvesz benne, hogy ellene folyik a hajtóvadászat. Tudta, éppolyan bizonyosan, ahogyan a nyúl is tudja, ha róka van a mezőn. A szél ismét hátbakapta, és bár alig hallhatóan, és kivehető dallam nélkül, ismét hallatszott a fuvolahangféle. Beléhatolt, és fokozta a félelmét.

A fekete vaskapu mögött két sor kétszintes bérház közt sűrű páfrányoktól és cserjéktől szegélyezve futott a járda. Frank egy négyszögletű udvarba jutott rajta, amelyet kétfelől gyenge lámpák világítottak meg. A földszinti lakások fedett gyalogjáróra nyíltak, a felső szint ajtói a zsindelytető alatt egy vasrácsos függőfolyosóra szolgáltak. A sötét ablakok egy fűsávra, néhány azálea- és pozsgásnövény-ágyásra és egypár pálmára néztek.

Az egyik halványan megvilágított falon, akár egy fríz, hegyes pálmalevelek árnyéka húzódott, olyan mozdulatlanul, mintha csak belevésték volna a vakolatba. A rejtélyes fuvola ismét trillázni kezdett, a feltámadó szél is erősebben fújt, mint az imént, az árnyékok pedig vad táncra perdültek. Miközben Frank átfutott az udvaron a többi táncoló árnyak közt, formátlan, sötét árnya sebesen követte a falon.

Rábukkant egy másik átjáróra, egy újabb kapura, s végül kijutott arra az utcára, amelyre a bérházak néztek. Mellékutca volt, lámpaoszlopok nélkül. Kétségbevonhatatlanul az éj volt az úr. A szél ezúttal tovább zúgott, mint az imént, és az ereje is nagyobb volt. Amikor rohama hirtelen megszakadt, s ugyanilyen gyorsan véget ért a dallamtalan fuvolaszó is, úgy tűnt, az éjszakát elnyelte a vákuum, mintha a távozó légörvény magával vitt volna minden belélegezhető levegőt is.

Frank füle pattogott, mint a hirtelen magasságváltozástól szokott, amikor azonban a túlsó járdaszegély mentén parkoló autók irányában átszaladt az utcán, ismét levegő vette körül. Négy kocsival is próbálkozott, míg egyet, egy Fordot, nyitva talált. A kormány mögé csusszant, közben az ajtót nyitva hagyta, hogy beszűrődjék némi világosság. Visszanézett, arra, amerről jött. A bérházegyüttest síri nyugalom és sötétség vette körül. Az épületek minden hétköznapiságuk ellenére valahogy baljóslatúnak tűntek.

Ember nem látszott. Frank ezzel együtt tudta, hogy valaki közeledik felé! A műszerfal alá nyúlt, kihúzott egy drótköteget. Beindította a motort, s csak aztán jutott eszébe, hogy az effajta tolvajügyesség inkább. Valamilyen törvényen kívüli egzisztenciához illik. Mégsem érezte magát tolvajnak.

MKM rendelet 4. Lektorálta Dr. Vörös Ferenc. Szabó Zsuzsa. Szerkesztette Esztergályos Jenô. Apáczai Kiadó Celldömölk, Széchenyi utca Szépen az ír és beszél, akinek sikerül még a bonyolult gondolatait is egyszerûen és világosan elôadni. Illyés Konyv: A bajos kis buvesz. Bizonyára észrevetted már, hogy az írók, költôk milyen szépen fejezik ki gondolataikat, pontosan, érthetôen fogalmazzák meg mondanivalójukat.

A tanítód és a fogalmazás munkafüzet segítségével te is megtanulhatsz színes, hangulatos fogalmazást készíteni. Segítséget nyújt neked a szóbeli és írásbeli kifejezés elsajátításában is. Arra tanít, hogy szépen beszélj és írj, mindig pontosan fogalmazz, és megfelelô kifejezéseket alkalmazz szóban és írásban egyaránt. Ha elsajátítod a legfontosabb fogalmazási ismereteket, akkor nem lesz nehéz a mondanivalódat írásba foglalni. Munkádat mindig átolvasással önellenôrzéssel fejezd be!

A javítást a munkafüzet A feladatok közti könnyebb eligazodást szolgálják a számokat keretezô jelek. Elmúlt a nyári szünet, megkezdõdött az új tanév. Remélem, azért nem vagy szomorú! Hiszen az iskolában nap mint nap új titkok, kihívások várnak rád. Ismét együtt lehetsz osztálytársaiddal, pajtásaiddal, akiket már az elõzõ tané- vekben megismertél, megszerettél. Ren- geteg mesélnivalód van, ugye? És bi- zonyára te is kíváncsian várod társaid élménybeszámolóját.

Ne félj, nem fogsz unatkozni, moz- galmas napok várnak rád! Készülj fel egy nyári élményed elmondására! Törekedj arra, hogy gondolataidat ért- hetõen fejezd ki, és elõadásod érdekes, változtatos legyen! Az iskolában naponta sok ismerõssel találkozol, akiknek köszönsz. Írd a vonalra, melyik megszólításnak milyen a hangulata! Válassz a felsoroltak közül! Írj egy kedves hangvételû megszólítást! De konyv: A bajos kis buvesz, hogy újra látlak! Gyere, legyél a padtársam! Ne ülj mellém!

Engem nem érdekel, amit mondasz. De csodálatos lehetett! De szép az új táskád! Hû, de éhes vagyok! Nem megyek oda hozzád! Új tanuló érkezik az osztályotokba. Félénken áll a terem ajtajában, nem tudja, mit csináljon. Melyik gyerek viselkedését tartod helyesnek? Majd a tanító néni biztos bemutatja. Addig hadd Karcsi odamegy hozzá.

Úgyis konyv: A bajos kis buvesz becsöngetnek. Gyere beljebb! Ricsi az elsõ padból odakiált neki. Remélem, tudsz focizni, mert ha nem, jobb, ha a 3. Palkó hangosan ráförmed. Mit akarsz itt? Viki alaposan szemügyre veszi. Elég bátortalan ez a fiú. Vajon milyen tanuló?

Remélem, nem jobb Gergõ odaáll mellé. Legalább nem én leszek az utolsó a tornasorban! Fogadjátok az új osztálytársat barátságosan, kedvesen! Mutassátok be neki az osztályt és magatokat! Hogyan kérnéd a padtársadat, hogy adja kölcsön a sajátját? Válassz a következõ kérdések közül! Indokold a választásodat! Mi a véleményed a többi kérésrõl? Szünetekben a folyosón és az udvaron nagy a nyüzsgés. Véletlenül nekimész egy másodikos gyereknek.

Összekoccan a fejetek, és nagyon fáj. Legszívesebben sírva fakadnál, de egy harmadikos mégse bõghet ilyen apróság miatt. Választhatsz a követke- zõ lehetõségek közül is. Láthattad, hogy jövök! Ne búsulj, túléljük! Rakd õket helyes sorrendbe úgy, hogy egy szót alkossanak!

Írd le ôket! Konyv: A bajos kis buvesz egy képet az elõzõ szavak alapján! Van-e valamilyen élményed a képpel kapcsolatban? Mesélj róla! Egy szótagot többször is felhasználhatsz. Kösd össze a rá jellemzõvel! A ló lopakodik.

A hernyó cammog. A róka csúszik. A csiga vágtat. A medve araszol. Játszd el társaiddal, mutasd be mozgással a szavak jelentése közötti különbséget! Rokon értelmû szavakat gyûjtöttünk össze az ab és c feladatrészben. Mind- egyikben elrejtettünk egy-egy kakukktojást.

Keresd meg a csoportba nem illô szót, és húzd át! Összegyûjtöttük a lel szó rokon értelmû megfelelôit. Írd a mondatokba közülük a legmegfelelôbbet! Egészítsd ki a hiányos szószerkezeteket a szép és a rossz szavak rokon értelmû megfelelôivel! Lázár Ervin így kezdi el A fába szorult hernyó címû meséjét: Egyszer fába szorult egy hernyó.

Jó magas fa legfelsô ágába. És jajgatott, jajgatott, sírt keservesen. Az erdei állatok a fa köré gyûltek, amikor meghallották a hernyó sírását: — Valaki bömböl — dörmögte a medve. Gyûjtsd ki a meserészletbôl a sír ige rokon értelmû változatait!

Húzd alá azokat, amelyek nincsenek a helyükön, és írd a megfelelôt föléjük! Az utcasarkon ordított egy eltévedt kislány. Sanyit annyira meghatotta a történet, hogy jajgatott rajta. Zsuzsa azért pityergett olyan keservesen, mert elvágta az ujját. Miért szepeg ez a kisbaba ilyen hangosan? Három barátnô játszott a parkban. Melinda nem tudott elkapni egy magas labdát. Nem bántott senki! De hiába!