Konyv: A balgasag dicserete


Konyv: A balgasag dicserete

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 402078267
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 19,20

MAGYARÁZAT:Konyv: A balgasag dicserete

Boltjaink Fizetés és szállítás Segítség Hírlevél Help. Regisztráció Elfelejtett jelszó. Belépés folyamatban Részletes keresés kategória. A mezők bármelyike illeszkedjen. A mezők mind illeszkedjen. A balgaság dicsérete - Helikon Zsebkönyvek Rotterdami Erasmus Megjelenés: A híres reneszánsz humanista, Erasmus ben írta ezt a szatirikus filozófiai művet.

Főszereplője, a Balgaság, mint egy udvari bolond, kimond és megbírál mindent, amit visszásnak talál. Mindenki megkapja a magáét ebben a kacagtatóan bölcs műben, a királytól a papokon és Bővebb ismertető Termékadatok Bolti készlet Vélemények. Amennyiben a Líra bolthálózatunk valamelyikében kívánja megvásárolni a terméket, abban az esetben az áthúzott szürke színű bolti ár lesz érvényes. Szállítás: munkanap. Bolti készlet. Ez a termék törzsvásárlóként akár Ft. Legyen MOST törzsvásárló.

Személyes ajánlatunk Önnek. Toldi - Helikon Zsebkönyvek Arany János akciós. A fejedelem - Helikon zsebkönyvek 4. Utazás a tizenhatos mélyére Tóték - Helikon Zsebkönyvek Az öt elem könyve - Helikon Zsebkönyvek Mijamoto Muszasi. A konyv: A balgasag dicserete herceg - Helikon "Konyv: A balgasag dicserete" 2. Oscar Wilde. Őfelsége pincére voltam - Helikon Zsebkönyvek Hrabal, Bohumil. Buddha Beszédei - Helikon zsebkönyvek 8. Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még. Boldog Észak Kun Árpád.

Dömötör Endre, Jávorszky Béla Szilárd. Tót atyafiak - A jó palócok - Helikon Zsebkönyvek Várva vártalak Kristan Higgins. A nagy történelem David Christian. A szabadságról - Helikon zsebkönyvek Mill, John Stuart. A kapus félelme tizenegyesnél Handke, Peter. A vikomt, aki engem szeretett - A Bridgerton család 2. Julia Quinn. Részletesen erről a termékről. Bővebb ismertető. Termék adatok.

Cím: A balgaság dicsérete - Helikon Zsebkönyvek Szerző: Rotterdami Erasmus. Sorozat: Helikon Zsebkönyvek. A konyv: A balgasag dicserete és a házasságról. Bolti készlet Amennyiben az Ön által választott könyvesbolt neve mellett szerepel, kérjük kattintson a bolt nevére, majd a megjelenő elérhetőségeken érdeklődjön a készletről és foglalja le a könyvet. Baja, Family Center Líra Könyvesbolt. A z toplistája. Megúszós kaják Fördős Zé. Konyv: A balgasag dicserete, a macskák réme Bálint Ágnes.

Ábel a rengetegben - Helikon zsebkönyvek Elmélkedések - Helikon zsebkönyvek Vackor az első bében Kormos István. Szabadulj meg a fájdalomtól örökre! Izom- és ízületi fájdalmak tartós gyógyítása -forradalmi terápiás módszer Ming Chew. Líra Nagykereskedés. Kiadó Kereskedelmi rendszer. Athenaeum Kiadó. Corvina Kiadó. General Press Könyvkiadó. Magvető Kiadó. Manó Könyvek Kiadó. Menő Könyvek Kiadó. Partvonal Kiadó.

Rózsavölgyi és Társa Kiadó. Szépmíves Könyvek Kiadó. Líra bolthálózat. Líra Könyvklub. Törzsvásárlói rendszer. Líra nagykereskedelem. Hírdetési lehetőségek. Segítség Adatkezelési szabályzat Oldaltérkép. Minden jog fenntartva © Líra Könyv Zrt. A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.

Powered by ERBA Minden jog fenntartva. Belépek a fiokomba! Elfelejtett jelszó. Új vásárló vagyok!

Rotterdami Erasmus e. Desiderius Erasmus; németalföldi író, humanista. A keresztény humanizmus legjelentősebb képviselője. A lelki kereszténységet az egyszerű krisztusi filozófiában kereste. Tudományos-filológiai szempontból óriási jelentősége volt saját latin fordítása kíséretében megjelentetett görög nyelvű Újszövetségének Az antikvitás kulturális befogadásában nagy szerepet játszott az antik irodalomból merített közmondásgyűjteménye, az Adagia Világhírűvé vált a Balgaság dicsérete szatírája, valamint a Beszélgetések című, szintén szatirikus dialógussorozata.

Művei az ezt követő szentírásfordításokra nagy hatást gyakoroltak. A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Helikon Zsebkönyvek Helikon · Klasszikus írások. Jó, hát bizonyos elemei igen, de sokkal érdekesebb, hogy más elemei meg nem — csak éppen manapság ezt nem balgaságnak, hanem populizmusnak nevezzük. Amit például Erasmus tudomány témakörben elbeszélője szájába ad, azt simán mondhatná akár a jelenlegi amerikai elnök is — már ha eltekintünk attól, hogy a jelenlegi amerikai elnök sosem fog tudni úgy fogalmazni, mint Erasmus.

Amúgy én nem gondolom, hogy ez a szöveg gúnyolódik — sokkal inkább keserű. Merthogy a világ olyannyira a balgaság bűvkörébe esett, és a bölcsesség oly kevés szerepet kap manapság, akár a királyok, akár a teológusok, akár a köznép között keressük ! Luther mindjárt kiborítja a bilit! Hisz a szatírák célja többnyire az, hogy a humor segítségével sebezhetőnek mutassák azt, ami rossz — de Erasmus elbeszélője időnként olyan fapofával érvel a balgaság elsöprő dinamizmusa mellett, amitől az mindennek tűnik, csak épp sebezhetőnek nem.

Hovatovább olyan meggyőző, hogy megfordult a fejemben: leiratkozom a molyról, és inkább követem facebookon a Schobert Norbit. Utólagos kiegészítés: 4 csillagnál többet viszont már csak azért sem kaphat, mert bizonyítatlanul egyenlőségjelet tesz balgaság és boldogság közé. Én viszont már láttam balgákat paranoid idegrángásban fetrengeni, csak mert a világ nem volt hajlandó alkalmazkodni a róla alkotott konyv: A balgasag dicserete képükhöz.

Mint ahogy láttam már intelligens elégedett embereket is — még ha néha fel is húzták magukat ezen-azon. Szóval a helyzet ennél bonyolultabb. Ha ifjabb Hans Holbein két portréját egymás mellé tesszük — Sir Thomas More képét balról, Erasmusét jobbról — a két fekete kalpagos egyházi tudor pont szembefordul egymással, jóllehet, nem néznek egymás szemébe. Morus ábrázata szigorúbb, Erasmusé akiről Holbein több képet is festett nyájasabb, némelyik ábrázolaton még gúnyos kis mosoly is felfedezhető….

Korának gyermeke, a reformáció küszöbén — ám ezt a küszöböt soha nem lépte át. Megmaradt kritikus, de lojális katolikusnak; aki egyházi reformot akart, de reformációt nem. Úgy vélte: egy forrongó korszak küszöbén konyv: A balgasag dicserete kell egyházát a megújulásban, nem pedig támadnia.

S azt hiszem, sokoldalú műveltsége, és széles látóköre is akadályozta abban, hogy a protestánsok közé lépjen. Mind Luther paraszti vehemenciája, mind Kálvin jeges csökönyössége hiányzott belőle. Mert valljuk meg — még ha esetleg csodáljuk is érte őket — a reformátorokban volt egyfajta monomániás csőlátás, az igaz hit biztos tudata, a kétely hiányával megspékelve; másként nem is lettek volna képesek végigvívni küzdelmüket.

S ugyanakkor hiányzott belőlük az esendő emberek egyik fontos tulajdonsága, mellyel nyomorú életükre enyhülést találnak — a humorérzék…. Erasmusban viszont nagyon is megvolt — ezért is szerethetőbb, és emberközelibb, mint az említett egyházalapítók. S míg az ágostai hitvallást vagy a kálvini katekizmust inkább a gyakorló evangélikusok és reformátusok forgatják, addig Erasmus munkái — elsősorban persze a világiasabb tárgyúak — jóval szélesebb közönséghez szólnak.

Éles szeme, humora, csípős nyelve ma is elevenné teszik gúnyiratait, párbeszédeit. A Balgaság dicséretemelyet utazás közben, mintegy kikapcsolódásként, barátjához, Morus Tamáshoz írt, egyfelől tréfás pamflet a hétköznapi ostobaság ellen, ám épp a fonákjáról, védőiratnak álcázva. Másfelől viszont, a mű utolsó konyv: A balgasag dicserete, az egyházi viszonyok kritikája, ahol a szerző előszámlálja mindazt, ami miatt kb.

A mű bőven hivatkozik ókori szerzőkre, s mint szónoklattani mintapélda is olvasható. A Prédikátor könyvét idézve — minden hiábavalóság — kipécézi, konyv: A balgasag dicserete áldicséretekkel teszi nevetségessé az emberi törekvések legtöbbjét. Bő teret szentel a világi értelmiség, "konyv: A balgasag dicserete" hatalmasságok és az egyházi rendek hibáinak, de épp ez utóbbi részben a szatíra háttérbe szorul, a hang megszürkül, és komolyra válik.

A laikus olvasónak már kicsit sok is a felsorolás, az elemzés — a könnyed gúnyiratnak induló munkából a végére retorikai mintadarab lesz. S épp ezért — bár a késő középkor és a reneszánsz kedvelői így is örömüket lelhetik benne — úgy vélem, az olvasók zömének — jóllehet, elég rövid — kissé fárasztó lehet ez a munka. Emlékeim szerint a Beszélgetések latin nyelvgyakorlásra szánt párbeszédei sokkal elevenebbek, így az Erasmussal ismerkedni kívánóknak inkább azt a művét ajánlanám elsőnek.

Egy példa: a Nem árt egy jó erős műveltség az ókorból, még ha vannak is lábjegyzetek, csak hogy jobban átjöjjön az összes poén. Volt, hogy úgy tűnt, mintha kicsit ismételné önmagát, de egyébként nem véletlenül alap a maga kategóriájában, zseniális meglátásokat találni benne.

Csak a szokásos: nincs új a nap alatt… Újraolvasós, olyan, ami csak gazdagodik a tapasztalattal. Bizony, én, a Balgaság kinek nevében ez a mű elhangzik, s kinek Erasmus ugyebár csak írnokaén alkottam és tartom fenn a világot, híveim közé tartozik az emberiség kb. Tehát a nyájas olvasó, amennyiben gondolkodik, többféle játékot is felfedezhet a beszédem több szintjén is, miszerint balgának lenni igen kellemes és boldogító, tehát aki elutasítja ezt a kellemes és boldogító állapotot, az bizony nem nevezhető bölcsnek, csakis balgának, tehát aki nem balga, az balga, és az a gyanús, ami konyv: A balgasag dicserete gyanús… ja, bocs, ez máshonnan való idézet… Nevetek az üresfejűeken, de magasztalom a tudatlanságot, nevetek a gőgösökön, de elítélem a tömeget, miközben a következő oldalon már balgának nevezem, és konyv: A balgasag dicserete ezért tisztelettel beszélek róla.

Gúnyolódom az asszonyokon, majd elnéző-szeretetteljes mosollyal dicsérem őket. Megrovom azokat, akik csak hajdani tudósok műveit tudják idézgetni, és természetesen oldalanként legalább ötször idézem ugyanazokat a hajdani tudósokat.

Ember legyen a talpán, aki tudja követni, mikor elítélendő a balgaság és mikor nem. A nyájas olvasónak időnként az lehet az érzése, hogy én magam se tudom követni a saját szövegemet. Máskor az lehet az érzése, hogy saját magamat is parodizálom, és az olvasómon nevetek.

Ha a nyájas olvasó szereti az olyan könyveket, amelyekben a mesélő felülről tekinti az emberiséget, és gyönyörködik oktalan, mulatságos nyüzsgésükben, akkor az én beszédemet roppant szórakoztatónak fogja találni. Ha a nyájas olvasó jobban szereti az olyan könyveket, amelyeknek a mesélője inkább leszáll az emberek közé, és nem kigúnyolja őket, hanem velük együtt nevet — hát akkor az én beszédem neki nem fog tetszeni.

Tessék választani. Erasmus megszemélyesíti a balgaságot, és az ő nézőpontjából végigveszi, milyen nonszensz dolgokat csinál folyton az ember, de véleménye szerint ez így van jól, hiszen ezek miatt marad elviselhető az élet. Alapvetően szimpatikus elképzelés, valóban nem lehet önirónia és egy kis hülyeség nélkül élni a mindennapjainkat, különben teljesen besavanyodunk, és a megvalósítás is tetszett, amíg a mindennapokban megtalálható értelmetlen szükségleteinkre mutatott rá.

A végefele, mikor felsorolta és kielemezte a különböző méltóságok, tudományterületek képviselőinek értelmetlenkedését, már kevésbé kötött le, de ott is el-elpöttyintett néhány aranyköpést, amiért megérte végigolvasni.

Rotterdami Erasmus korának egyik legműveltebb, alakja, és kimagasló polihisztora volt. Ennek megfelelően a szöveg roskadásig van tűzdelve, mitológiai, kánontani, és egyéb intellektuális utalásokkal, amik közül párat értesz, néhányat sejtesz, de maradékról, csak elképzelni tudod, mily humoros is ebben a szövegkörnyezetben…mármint, gondolom. Az összes ilyen utalást, valószínűleg csak a legképzettebb kortársak, és maga Erasmus foghatták át, műértő szemükkel.

Mindemellett a szöveg mit sem veszített aktualitásából, hiszen a város-zsarnokok, intrikus bíborosok, és teológusok helyén ma új bálványok trónolnak. A megszemélyesített Balgaság humorosan, és epés szarkazmussal vezet minket a szókratészi végkövetkeztetésekre, a társadalom örök visszásságaira. Mindig zavarba ejtő, ha egy könyv ennyi konyv: A balgasag dicserete keresztül sem veszti el az aktualitását,ugyanis Einsteinnek kell igazat adnom ilyenkor.

Ő mondta, hogy a történelem azt tanítja nekünk, hogy semmit nem tanulunk a történelemből. Erasmus pedig bebizonyította, ez így is van. Vehetnénk viccesre a figurát, mert a könyv is ezt sugallja, már csak a címével is, de az a helyzet, hogy nagyon is komoly dolgokról beszél. Kritizálja a társadalmat és az emberi hozzáállást, ami nem túl sokat változott, mint már említettem.

Hollandia református ország, talán ezért konyv: A balgasag dicserete félt attól, hogy eretnekségért tűzre vetik, mert ugye ez a katolikus egyház bevált módszere volt, ha kritika érte őket. Tanulságos olvasmány volt és nem ártana, ha kötelezővé válna. Inkább tanulságos, semmint szórakoztató eszmefuttatás abból az időből, amikor az emberek még nem a telefonjukat nyomogatták egy utazás közben, hiszen Erasmus ezt egyik hosszú útja alatt írta.

Ez magyarázza is az egyenetlenségét, mert bár klasszikusan indul, a legjobb rétori hagyományok szerint, és egy szemet gyönyörködtető konyv: A balgasag dicserete után igen szép rendben veszi sorra a balga emberek nemeit, a végére az egyháziak mindennapi visszaélései elleni szónoklattá alakul, majd kurtán-furcsán véget ér, amiért Erasmus élces gúnnyal ugyan, de bocsánatot is kér az utolsó fejezetben. De rendben van ez így; nem kimódolt tanulmány ez, hanem elmetorna és egy kis feszültséglevezetés, és ebből a szempontból nagyon tanulságos — hogy ötszáz év fejlődés konyv: A balgasag dicserete vagy oda, az emberek, és főleg a filozófusok, grammatikusok és teológusok, akkor sem voltak mások, mint manapság.

Erasmus nagyon magasra tette a lécet ezzel a könyvével: humor ez, hamisítatlan humor — de kellő értéssel élvezhető csak. Ergo bár nagy segítség volt a görög mitológiára való rengeteg lábjegyzeti hivatkozás — sok poénját inkább gúnyos, szarkasztikus megjegyzését nem értettem elsőre. S tudjuk: magyarázni a viccet, meglehetősen sajátos vállalkozás. Még valami: nekem ez a könyv kifejezetten összecseng egy másik könyvélményemmel: Comenius: A világ útvesztője és a szív paradicsoma c.

Az abban szereplő leírások kifejezetten emlékeztetnek Erasmus megközelítésére helyenként. Nem a történet. Nem tudok nem magas csillagozást adni erre a könyvre, mert iszonyatosan élveztem. Bár a A téma nagyjából folyamatosan aktuális, így a témaválasztást és a különböző nézőpontokat tekintve sem nevezném elavult műnek, csupán helyenként.

Sajnos nem vagyok nagy szakértője az ókori kultúrának, így néha még a lábjegyzeteket olvasva sem esett le egykönnyen a poén, de azért többnyire boldogultam vele. A lábjegyzeteknél az általam olvasott kiadásban egyébként is voltak helyenként következetlenségek a szerkesztésben, ezért ment a fél csillag levonás.

Végül is vallom azt az elkoptatott közmondást, hogy jogosan dicséri az magamagát, akinek más nem jutott dicsérőül. Van-e közöttetek olyan balga, aki drágaköveit vagy aranyát az utcán hagyná? Azt hiszem, nincs. Ellenkezőleg, a legtitkosabb szobátokba teszitek, s abban is a legerősebb szekrénynek legrejtettebb zugába, viszont elől hagytok mindenféle szemetet.

Ha tehát az értékeset eldugjuk, az értéktelent pedig kint hagyjuk, a Prédikátor pedig tiltja, hogy elrejtsük a bölcsességet, de meghagyja, hogy dugjuk el balgaságunkat, akkor nemdebár a bölcsesség hitványabb a balgaságnál? Mindent milyen szépen kiegyenlít! Ahol fukarabban bánt ajándékaival, ott valamivel több önszeretetet ad helyébe. A jogászok. A művelt emberek között a jogászok követelik maguknak az első helyet, és nincs is más emberfajta, mely annyira gyönyörködne magában.

Sisyphos visszagördülő szikláját tologatják állandóan és tömérdek törvényt csinálnak egyszuszra. Az emberi dolgoknak két egymástól elütő arca van, akárcsak a Silénost ábrázoló görög szekrényeknek, melyekre Alkibiadés hivatkozik.

Amit első tekintetre halálnak hinnél, mélyebbre nézve élet, ezzel szemben, ami életnek látszik, az halál. Ami formásnak, az alaktalan, ami gazdagnak, az koldusszegény, ami gyalázatosnak, az dicsőséges, ami tudósnak, az tudatlan, ami erőteljesnek, az erőtlen, ami nemesnek, az közönséges, ami vidámnak, az szomorú, ami kedvezőnek, az szerencsétlen, ami barátságosnak, az ellenséges, ami egészségesnek, az ártalmas.

Röviden: nyisd ki Silénos-szekrénykédet, és mindent azonnal fordítva találsz. Éppen így ír Pál apostol Timotheushoz: »Megkönyörült rajtam az Úr, mert tudatlanul cselekedtem a hitetlenségben. De a kegyes zsoltáríró is mellettünk bizonyít egy helyen, mely az elébb nem konyv: A balgasag dicserete eszembe: »Az én ifjúságomnak bűneiről és az én tudatlanságaimról meg ne emlékezzél.