Konyv: A megertes osszetevoi


Konyv: A megertes osszetevoi

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 267829803
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 8,93

MAGYARÁZAT:Konyv: A megertes osszetevoi

Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Részletes kereső Témaköri fa. Konyv: A megertes osszetevoi kosaram. Bejelentő neve. Bejelentő e-mail címe. Hozzájárulok böngészőm adatainak átadásához. Bejelentő böngészője. Keresés beállítások.

Oldal url. A nevét és e-mail címét csak az Önnek való visszajelzés miatt kérjük. A böngészője nem támogatja a JavaScriptet! A weboldal funkciói így nem működnek. Az antikvarium. Tovább válogatok. A megértés összetevői L. Ron Hubbard művei alapján. Ron Hubbard. Ron Hubbard: A megértés összetevői' összes példány. Értesítőt kérek a kiadóról. Értesítőt kérek a sorozatról. A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról. Előszó A szcientológia, amelyet L.

Ron Hubbard alapított és fejlesztett ki, egy alkalmazott vallási filozófia, amely pontos útvonalat nyújt, és aminek révén konyv: A megertes osszetevoi visszanyerheti az igazságot, és Ron Hubbard alapított és fejlesztett ki, egy alkalmazott vallási filozófia, amely pontos útvonalat nyújt, és aminek révén mindenki visszanyerheti az igazságot, és szellemi énjének egyszerűségét. A szcientológia sajátosan jellemző axiómákból áll, amelyek meghatározzák a lét alapját képező elveket és okokat, valamint a humán tudományok területén folytatott átfogó megfigyeléseket, egy szó szerint az élet egészére érvényes filozófiai tudásanyagot.

Ez a kiterjedt anyag a tárgy kétféle alkalmazását eredményezte: először egy technológiát, hogy az ember szellemi éberségét növelje, és elérje azt a szabadságot, amelyet számos nagy filozófiai tanítás keresett; másodszor jelentős számú alapelvet, amit az emberek életük javítására használhatnak.

Ron Hubbard L. Ron Hubbard műveinek az Antikvarium. Ron Hubbard könyvek, művek. Megvásárolható példányok. Alexandra Kiadó. Ron Hubbard kiadvány. Fekete-fehér fotókkal illusztrálva.

Ezen tanulmányozhatók legjobban a kommunikáció szabályszerűségei. Lehet a kommunikáció két személyiség között közvetett, amennyiben technikai vagy egyéb közvetítőn keresztül zajlik. Ezek a kommunikatív helyzetek azonban már speciálisak, s itt az elemi kommunikációs törvények módosulva jelennek meg.

A kommunikatív helyzetek bármelyikének megismeréséhez tehát a közvetlen emberi kommunikáció, mint elemi jelenség megismerésén keresztül juthatunk el. Miben áll ez az elemi jelenség, vagyis mit tekinthetünk kommunikációnak? Önmagában a dekódolás a belső folyamat is reakció, aminek esetleg nincsenek látható, megfigyelhető viselkedésválasz jellegű elemei. A személyiségnek ugyanis három működési szintjéről beszélhetünk 1. Érzelmi szint: az ember a valóság tárgyaival, jelenségeivel valamilyen kapcsolatot, viszonyt alakít ki.

Ez látszik abból is, konyv: A megertes osszetevoi környezetünk egyes jelenségeinek örülünk, mások miatt szomorkodunk, az egyik lelkesedést vált ki belőlünk, a másik félelmet. Érzelmi átélést azok a tárgyak és jelenségek idéznek elő bennünk, amelyek közvetlenül vagy közvetve kapcsolatban vannak szükségleteinkkel vagy a társadalomnak velünk szemben támasztott követelményeivel.

Közülük azok, amelyek elősegítik szükségleteink kielégítését, vagy eleget tesznek a társadalom, a környezetünk által elvárt követelményeknek, pozitív érzelmi átéléssel járnak öröm, elégedettség, szeretet stb. Amelyek akadályozzák ezt, azok negatív érzelmeket váltanak ki elégedetlenség, szomorúság, félelem, gyűlölet stb.

Az érzelmeknek meghatározott összefüggésük van az ember feszültségi állapotával. Mégis, az egyes ember boldogulásához elengedhetetlen, hogy valamilyen mértékben konyv: A megertes osszetevoi mások gondolatait, érzelmeit. Ehhez ad segítséget a harmadik - a másik kettőtől elválaszthatatlanul működő - viselkedés- illetve megnyilvánulásszint.

A viselkedésszint az ember mindenfajta mozgásos megnyilvánulását jelenti például a beszédet is, amelyet a hangképző szervek mozgása hoz létretehát sokkal szélesebb értelemben használatos, mint azt hétköznapi értelemben megszoktuk.

Ilyen módon minden pillanatban tudatosan vagy öntudatlanul jeleket bocsátunk ki, kommunikálunk. E jelek a bennünk zajló folyamatokról szólnak, arról tájékoztatják a külvilágot. Tudnunk kell tehát, hogy nem lehet nem kommunikálni. A konyv: A megertes osszetevoi, a személyiség integratív megnyilvánulása.

Karjelzés "Az első benyomás a partner teljes alakját rögzíti. Testtartása magabiztosságot, fölényt vagy bizonytalanságot, feszültséget, csüggedést vagy éppen élénkséget tükrözhet. Sokat elárul az öltözék jellege - konzervatív, divatos, elegáns, sportos, hanyag - színei, az együttes megjelenés harmóniája vagy rendezetlensége. Az alak által keltett benyomáshoz hozzáadódik a tekintet.

Nagy jelentősége van a tekintetek első találkozásának. Mindkét fél kiértékeli a másik pillantását: nyílt, bizalomgerjesztő, imponáló vagy sanda, gyanakvást ébresztő. További benyomást alakító információs forrás a mimika, a gesztusok, az érintés.

A kézfogás lehet határozott, lehet erőszakos, lagymatag, nyirkos. Egyéb érintéseket, a váll, felkar, hát érintését igen különbözően értékeljük, az érintés erejétől, ritmusától, időtartamától konyv: A megertes osszetevoi biztató, előzékeny, nyugtató, fontoskodó, fölényes, hatalmaskodó stb. Szerepe van a szagoknak és a személyek közötti távolságtartásnak is abban, hogy végül milyen összbenyomás alakul ki a partnerekben egymásról.

Gesztusértékű jel-virágcsokor "Az interakcióban résztvevő partner tapasztaltságára, szakértelmére főként a nem verbális közlések adnak támpontot. A testtartás, a mozgás ritmusa, az arckifejezés, ahogyan kihasználja az oldódási időszakot stb.

A tárgyaló stílusáról a verbális és nem verbális közlések egyaránt tájékoztatnak. A gyakorlott tárgyaló, aki együttműködésre törekszik, többnyire a tárgyalás témájától független, semleges konyv: A megertes osszetevoi beszélgetést kezdeményez. A fölényre törekvő gyakorlott tárgyaló már ebben a szakaszban igyekszik felderíteni gyengéinket és erősségünket, milyen tényezők lehetnek a számunkra fontosak, mi az, amiben biztosak vagyunk, miben bizonytalanok, milyen dolgok aggasztanak stb.

Ez esetben az említett információk növelik az esélyét a tárgyalásban való fölényhelyzetre és az egyoldalú előnyszerzésre. Ha továbbra is az a szándékunk - miként a kiindulásnál ezt feltételeztük - hogy a megegyezéshez szükséges légkört teremtsük meg, akkor viselkedésünkkel a szívélyességet, a partnerre való odafigyelést kell hangsúlyozni, amely az együttműködési készséget jelzi.

Lehetőséget, időt kell adni a partnernek, hogy átvegye ezt a hangulatot, hiszen kommunikációnknak most arra kell irányulnia, hogy az erőszakosabb, fölényre törekvő megmozdulások élét tompítsuk, és erősítsük a barátságosabb hangokat, közömbös témák előtérben tartásával. Önmagunknak is időt és lehetőséget kell adnunk, hogy biztosabban ítélhessük meg a partner szándékát. Előfordul ugyanis, hogy az első percek alapján nehéz megkülönböztetni a fölényre törekvő partner agresszivitását a bizonytalan, feszültségét leplező partner agresszívnek látszó viselkedésétől.

Kézmozdulat "Ki mondja? Hogyan mondja? Kinek mondja? Az emberi kommunikációban ez a jelentésátviteli mechanizmus sokkal bonyolultabb. A kommunikáció hatékonysága tehát azon is múlik, hogy milyen mértékben, milyen árnyaltan képes a befogadó a partner közléseit, jeleit érzékelni, felfogni, majd hogyan értelmezi azokat.

Nagyon fontos, hogy különbséget tegyünk az érzékelő rendszerünkön keresztül kapott ingerekben, jelek fogadása és az érzékelt behatásokhoz rendelt jelentés között. A két dolog egy folyamat kezdő és végpontja. Ez a folyamat az észlelés, ami a maga mechanizmusával az érzékelésből származó ingereket értelmes képekké, illetve jelentéssé alakítja tudatunkban.

Mindkét formájában nélkülözhetetlenek az információátvitel folyamatának elemei, azaz: feladó, üzenet, csatorna, vevő. Ha valamelyik feltétel hiányzik, a kommunikációban zavar keletkezik. Az adó: információt bocsát ki, a vevő: információt fogad be az adó és a vevő szerepe a kommunikációs folyamatban felcserélhető. A közeg médium vagy csatorna az, amelyen keresztül az információ halad, terjed ez lehet levegő, elektromos hullámok, papír, stb. A kódolás az információ átalakítása jellé, jelrendszerré, a dekódolás pedig jelek, jelrendszerek átalakítása információvá.

Az információ a kommunikáció tartalma üzenet, közlés. A zaj és zavar olyan zavaró hatás, amely bizonyos mértékben elnyomja az információt, és ezáltal torzítja. Közvetlen kommunikációról akkor beszélünk, ha a közlés két személy interperszonális kapcsolatában zajlik le.

Ilyen közvetlen kommunikáció, ha például két ember beszélget egymással. A közvetlen kommunikációs kapcsolatban az emberek akarva- akaratlanul saját magukról is közölnek információt. Az illető külseje, testtartása, öltözéke, modora, stb. Közvetett kommunikációnál az információt valamilyen jel formájában a kommunikációs eszközök közvetítik pl. Közvetett kommunikációnál soha nincs feed-back, azaz visszacsatolás, mely során a közlő személy, vagyis az adó visszajelzést kap a vevőtől, és ez a visszajelzés alakítja, formálja a további kommunikációt.

A közvetlen kommunikáció a közlő szándéka szerint lehet direkt szándékos és indirekt szándéktalan. Egy beszélgetés során a felek általában direkt közléseket tesznek. A közlés célja különböző lehet. Lehet véletlenszerű, kifejező, célirányos. Ha a közlés véletlenszerű, a közlőnek "konyv: A megertes osszetevoi" semmi célja a kommunikációval. A közlés kifejező, ha magunkról akarunk információt adni. Melegem van! Célirányos közlésről beszélünk, ha a másik embernél el szeretnénk érni valamit.

Figyelj ide! Ezek lehetnek fizikai akadályok, kognitív ismeretek hiányából adódó gátak vagy az interkultúrális inkompetenciából eredő nehézségek. Mindegyikre egy egyszerű példát mutatunk be. Reptéren búcsúzási jelenet: a távozót már üvegfal választja el az őt kikíséri baráttól, aki kétségbeesve próbál még valamit mondani neki. Azonban a távolság és az üvegfal fizikai gátat képez, és megakadályozza őket abban, hogy az üzenet áthatoljon ezeken a fizikai gátakon. Tehát az üzenetet nem tudja venni a fogadó, mert a kommunikációs csatorna nem működik.

Egy tanulócsoport gyárlátogatáson vesz részt. Az őket körbevezető művezető rendkívül szakszerű, de magyarázata a gimnazisták számára követhetetlen. Fellép az üres járat- effektus: valójában tejesen használhatatlan információval árasztják el a potenciális üzenetvevőket, hiszen nem képesek fogadni az üzenetet. A kommunikáció kognitív ismeretek hiánya miatt hiúsul meg. Nincs meg az ismereteknek az a közös halmaza, amely lehetővé teszi az üzenet befogadását. Egy amerikai egyetemi campuson ismerős diákok csoportját látja közeledni a nemrégiben érkezett afrikai fiatalember.

Megörül, mert szeretne kérdezni valamit tőlük. Az amerikai diákok felismerik és lelkesen üdvözölve tovább vonulnak. Az afrikai fiú csodálkozva bámul utánuk. Nem érti, hogy mit kellett volna tennie, hogy beszélhessen velük. Az ő kultúrájában odahaza tudniillik, a megállás jelzi a kapcsolatfelvételi szándékot.

Az amerikai kultúrában és ami azt illeti a magyarban is verbálisan jelezzük a beszélgetési szándékot. Dinamikus, az interpretálóban és a fogadóban folyamatos absztrahálás zajlik, melyet az észleleti különbség hoz létre. A különbség, melyet észlelünk magunk és mások között, azaz figyelmünk összpontosításával megragadjuk a lényeges jegyeket, amelyeknek konyv: A megertes osszetevoi tulajdonítunk, hozzákapcsoljuk múltbeli tapasztalatainkhoz.

A kommunikáció körkörös, általában az adó — közlemény — vevő kategóriájával írjuk le a folyamatot, mert a nyelvtan ezt sugallja. E folyamat koránt sem ilyen egyszerű, mert bár a viselkedési sémák időről időre visszatérnek, de általában sohasem ismétlődnek pontosan, mint ahogyan a környezet sem változatlan.

A jelentés evolúciója olyan folyamat, amely a személyiség több szintjén halad tudatosan, olykor viszont tudat előtti, vagy tudat alatti módon, sőt ezeket a szinteket még össze is kapcsolják bizonyos csatornák. Kevés olyan közlemény van, amely nem tartalmaz manifeszt és lappangó jelenségeket is. A kommunikáció többszintű, mert a közlés tartami és viszony-mozzanatokat tartalmaz. Nemcsak közlünk valamit, hanem a partnerhez fűződő konyv: A megertes osszetevoi is kifejezzük.

A viszony-közlések elsősorban a nem verbális csatornákon jelennek meg, de a szóhasználatban is kifejezésre jutnak. Minden Hírmagazin Közösség Tudásbázis. Bejelentkezés Regisztráció. Tudásbázis Szakképzés Rendészet.