Konyv: A Buddenbrook haz


Konyv: A Buddenbrook haz

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 284355930
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 10,28

MAGYARÁZAT:Konyv: A Buddenbrook haz

A fejlődés biológiai törvényszerűsége, hogy minden születik, fejlődik, eléri a csúcspontját, hanyatlik és meghal. A német naturalizmusnak ezt a társadalmi jelenségekre vonatkoztatott tételét alkalmazza Thomas Mann a Az első rész a családot a cégalapító családfő idejében, ben, a virágzás korszakában mutatja be. A hanyatlás a második nemzedékkel kezdődik meg, hogy a harmadik generáció életében a teljes széthulláshoz vezessen.

A regény tulajdonképpeni hőse az unoka, Thomas Buddenbrook, akinek cégfőnöksége látszólag a csúcspontot jelenti a család történetében, ugyanakkor a régi patrícius-polgárság utolsó győzelmét feltörő újburzsoázia fölött. Hanno alakjában, sorsában fogalmazódik meg a regény, s Thomas Mann egyik legfontosabb problémája: a művész és a polgár viszonya, a polgári származású művész helye és a művészet szerepe a korabeli társadalomban.

Hatalmas remekmű, melyet a legjobb polgári családregényként tart számon ma is az irodalomtörténet. Legeza Ilona. A Buddenbrook-ház. A Buddenbrook-ház leírása A fejlődés biológiai törvényszerűsége, hogy minden születik, fejlődik, eléri a csúcspontját, hanyatlik és meghal. Hűségprogrammal elérhető ár: Ft. Elérhetőség: Raktáron Várható szállítás: munkanap. Kognitív viselkedésterápia egyszerűen Seth J. Bűn és bűnhődés Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij.

Az idők végezetéig Ken Follett. Cholera-napló Fábián Janka. A könyvkötő Bridget Collins. Az Arab Arab 1. Borsa Brown. Egy szélhámos vallomásai Thomas Mann. Egy apolitikus ember elmélkedései Konyv: A Buddenbrook haz Mann. Úr és kutya - A törvény Thomas Mann.

Blanka Lipinska Ft. Borsa Brown Ft. Fábián Janka Ft. Richard Osman Ft. Bridget Collins Ft. Bosnyák Viktória Ft. Esther Perel Ft. Andy Weir Ft. Jasper DeWitt Ft. Kelényi Angelika Ft. Agatha Christie Ft. Julia Quinn Ft. Quentin Tarantino Ft. Margaret Atwood Ft. Jennifer L. Konyv: A Buddenbrook haz Ft. Hoppán Eszter Abigail Dean Ft. Malka Adler Ft. Baráth Viktória Konyv: A Buddenbrook haz. Budai Lotti Ft. Vi Keeland Ft. Karády Anna Ft. Sienna Cole Ft.

Iratkozz fel a BOOK24 hírlevélre és értesülj elsőként újdonságainkról, akcióinkról! Feliratkozom a hírlevélre és elfogadom a hírlevélküldésre vonatkozó adatkezelési tájékoztatót. Vásároljon Book

A regény a nagypolgárság világáról, belső válságáról szól sok önéletrajzi vonatkozással. A Buddenbrook ház egy lübecki kereskedőcsalád alkonyának regénye. A korszakos hanyatlás négy nemzedék sorsában tükröződik. Az energikus és kétely nélküli cselekvőkészséget a cég utolsó gazdájában, Thomas Buddenbrookban felváltja a belső bizonytalanság, az önelemző hajlam — üzletemberi és közéleti tevékenységét egyre inkább úgy játssza el, mint színész a szerepét. Fia pedig, a… tovább. Fia pedig, a kis Hanno, akiben a család biológiai konyv: A Buddenbrook haz és egyszersmind fokozódó művészi érzékenysége kiteljesedik, már nem csak a neki szánt szerepre, a cég új felvirágoztatására, hanem a hétköznapi élet puszta elviselésére is alkalmatlan — halála véget vet a Buddenbrookok történetének, amely egyúttal csakugyan egy korszak, a polgárság nagy, de pusztulásra ítélt korszakának története is.

Eredeti megjelenés éve: Mindannyiunknak vannak meghatározóvá vált, bennünk mély nyomot "konyv: A Buddenbrook haz" olvasmányai, szerencsénkre több is. Számomra ez a regény is egyike ezeknek. Mann mesterműve beitta magát minden egyes jelenetével, mozzanatával és szereplőjével a szívembe, mélyen megérintett, felkavart, magával ragadott. A ritmusos, lendületéből nem veszítő, kiegyensúlyozott történetfűzés, a különböző karakterek — minden kis lelki rezdülésükkel, a bennük zajló dilemmák, változások, meghasonlások — páratlan jellemábrázoló tehetséggel történő bemutatása jellemzik az alkotást.

Tette az író mindezt sallangmentesen, minden túlzás nélkül, arány- és mértéktartóan, kiválóan! Régi kereskedődinasztia az övék, stabil üzleti és anyagi háttérrel, megbecsült és köztiszteletben álló polgárok, akiket a megbízhatóság, a korrektség fémjelez mind a magán- mind az üzleti életben, nevük több generációra visszanyúlóan említett a városban. Mindez elégedettségre, biztonságra, nyugalomra adhat okot, hiszen konyv: A Buddenbrook haz jövő biztosított az utódok számára is, nem kérdés a cég továbbvitele, s az általa teremtett életmód, életstílus adta előnyök élvezete.

Ugyanakkor ezek hatalmas teherként nehezedhetnek a konyv: A Buddenbrook haz következő nemzedék vállára, akik közül nem mindenki számára annyira evidens ez a folytatás, másban kívánnak kiteljesedni, önmagukat megtalálni és megvalósítani. Apáról fiúra száll a konzuli rang és a cég életben tartása, gyarapítása egyaránt; Thomas számára megkérdőjelezhetetlenül egyértelmű, mikor örökösként átveszi a posztokat. Thomas tűnődése a regény egyik kiemelkedően szép és megható konyv: A Buddenbrook haz számomra, mely során szembesül egy korábbi, őt akkor mélységesen megsebző kijelentés valóságtartalmával, valamint ezáltal azzal is, mennyire felőrölték és megváltoztatták őt az üzleti és magánélet terhei, szinte meghasonlott önmagával.

Bántja és fájlalja a kisfia, a kis Hanno fejlődésének tempója is, de főként az iránta támasztott elvárásaiból adódó türelmetlensége, távolságtartása, nincs meg az a szoros kapocs apa és fia, mint egykor ő és az édesapja, Johann között volt. Mindezzel tisztában van és észleli is a lelki kiüresedés, kiégés minden mozzanatát, melyek folyamatosan őrlik fel egészségét is, törnek elő testi tünetekként. Mélyen megindított a kis Hanno személye, a gyenge fizikuma, a végtelen szeretetéhsége, a szorongásai, melyek az apja vele szemben támasztott elvárásaiból és ezáltal az apja iránt érzett félelméből adódott, ugyanakkor a tehetsége megmutatkozása, kibontakozása, mikor szeretettel, bátorítóan álltak mellette a számára meghatározó és fontos személyek, édesanyja, nagymamája és a kedves Ida Jungmann kisasszony, a családban régóta szolgáló nevelőnő.

Hanno legkedvesebb barátja és iskolatársa, a szegénysorban élő kis gróf, Kai alakja — úgy gondolom — tükröt tart az urizáló, felesleges költekezést és csillogást élvező réteggel szemben. Thomas Mann társadalom- és egyházkritikát fogalmaz meg a regényben.

A túlzott költekezés, a felesleges kiadások a rossz üzletkötések folyományaként fellépő bevétel visszaeséskor is folytatódnak; a papság visszaélése a hitüket gyakorló, istenfélő családdal szemben, a haszonleső látogatásaik idősebb Buddenbrook konzulnénál szembeötlőek. Többször olvastam már haldoklásról, de ilyen érzékletesen, ahogy Mann jelenítette és fogalmazta meg, még nem volt alkalmam sehol sem.

Nem, most az élettel birkózott a halálért. Méltán nyerte el ben ezzel az első, a századfordulón írt regényével Thomas Mann az irodalmi Nobel-díjat! Méltán járna neki 5-nél jóval több csillag, és kerül egyúttal a kedvencek közé. Időtálló, örök aktualitású, meghatározó irodalmi alkotás! Ilyen fiatalon egy ilyen mélyérzésű, egyszerűen bölcs regényt írni — minden tiszteletet megérdemel. Ugyanis mikor a szerző nagykorú lett, 21 éves, s megkapta apanázsát, bátyjával ben Rómába utazott, s a fővárostól keletre fekvő Palestrina nevű városkában bérelt szállást.

Mann itt kezdett hozzá első nagy regényéhez, a Buddenbrook házhoz, amely ben jelent meg. A fiatal Thomas Mannt a nagypolgári Lübeck-i életformánál is jobban érdekelte maga konyv: A Buddenbrook haz hanyatlás; regénye felejthetetlen alakjai nem a derék vagyonszerző és megtartó ősök, hanem a késői Buddenbrookok, a meghasonlott lelkű és a halálhoz pártoló Thomas és fia, a végsőkig kifinomult kis Hanno.

Nem véletlenül e fázisában legrészletesebb a regény. Jómagam eddig nem tudtam, hogy a regényben érzelemteljesen ábrázolt Hanno és Kai Graf Mölln kapcsolata Mann saját érdeklődésére is utal. Magam is egyetértek, hogy a Buddenbrook ház Thomas Mann legjelentősebb művei közé tartozik. S ahogy a kis Hanno aláhúzza egy vonallal a könyvet — teljes, szimbolikus erejű lezárás. Magasan kiemelkedő, egyszerűen zseniális ifjúkorban megírt első regény, messzemenően ajánlom.

Nagyon régóta szemeztem már vele, de valahogy tartottam is tőle. Aztán egyik nap végül minden töprengés nélkül levettem a polcról, és belevágtam. Nem gondoltam volna, hogy ennyire konyv: A Buddenbrook haz és érdekes lesz. Egyrészről csodálom az e regény írásakor még csak huszonöt éves szerző meglepően választékos stílusát, és kompozíciós készségét.

Másfelől zavar a történet kissé aránytalan tagolása, és a helyenként homályos, miszticizmustól sem mentes determinizmusa. Aránytalan tagoláson azt értem, hogy a közel ha nem is egészen 45 évet felölelő cselekmény kétharmadát mintegy 30 esztendőt a regény első felében, tulajdonképpen jó ütemben, és önnön locsogó hajlamait rövid pórázra fogva beszéli el a szerző az első hat részbende aztán, a legifjabb nemzedék — Hanno konyv: A Buddenbrook haz születése után elvetemül, és következő öt részt jóval terjengősebben adja elő, ráadásul kegyes vallási töprengésekkel, sőt, az általam hátszőrborzolóan értelmetlennek érzett zeneesztétikai fejtegetésekkel vizezi fel.

Ezek után csodálkozom, hogy ezek a nagybecsű kereskedők egy zsák gabonán is haszonnal tudtak túladni, ha főkönyvi oldalak nyalogatásával próbáltak egy partner megbízhatóságáról meggyőződni, ahelyett, hogy alaposan a szemébe néztek volna. Ez a regény azonban a nők regénye is, sőt, néha úgy tűnik, elsősorban az övékéközéppontjában a szegény rátarti libával, Tonyval. És a nők ábrázolásában annyi finomságot és részletgazdag megfigyelőképességet tanúsít az író, hogy ezért hajlandó vagyok neki megbocsátani konzuljainak méltóságteljes merevséggel fűszerezett idiotizmusát.

Mindezekkel együtt — bár megjelenése a naptár szerinti XX. És a XIX. Ez a mű részleteiben már mutatja Thomas Mann konyv: A Buddenbrook haz, de nem vetekedhet sem a József és testvérei vel, sem az Egy szélhámos vallomásai val. Ráadásul az általam olvasott Lányi Viktor-féle fordítás, bár helyenként szellemes, de 'vernegyulás' névmagyarításaival és 'jókais' nyelvezetével ma már kissé avittnak hat.

És ha valaki úgy érezné, hogy a regény második felére kifullad a történet lendülete, akkor ezzel az érzésével nincs egyedül…. Itt a kapu, tárva-nyitva, nincs előtte kerítés, sem más akadály, semmi, itt a küszöb. És mégsem lépheted át, lehetetlen, már maga a gondolat is képtelen, hogy egy pillanatra kimehessünk. Élet ez? Torzképe az életnek. Thomas Mann regénye egy család alkonya — és jóval több ennél: egymást követő generációk sorsa a Régi és új ütközőjébe került vívódó életek rajza, a társadalmi "konyv: A Buddenbrook haz" finoman megrajzolt története.

Ragyogó realista próza, sokkal könnyedebb olvasmány, mint a későbbi nagyregények, de magába foglalja ez utóbbiak kiemelkedő támáit, gondolatait. Itt vannak a nagy ellentétek: polgári élet versus művészlét már itt is az egészség-betegség ellentétpárhoz kapcsolvasaját sors lehetősége versus hagyományok, társadalmi elvárások és kötelezettségek és így tovább.

A nagyapa alakjában leköszönő realista, kedélyes, ironikus-humoros, józan világ helyébe lépő új, sokkal komorabb, komolyabb, ugyanakkor miszticizmusba, a világtól való elfordulásba hajló korszak egyfelől a maga individualista, már-már túlzottan gyakorlatias polgári gondolkodásával, másfelől az ideges, kissé hideg, nehezen megközelíthető, befele forduló művészvilágával nagy kihívást jelent annak, aki ragaszkodik a családi krónikához — az egyféle apák könyvéhez — mindahhoz, ami valamikor elvárás, szokás és kötelesség, de ugyanakkor normalitás volt.

Tud-e alkalmazkodni a család az arisztokratikusabb létbe gyökerező társadalmi réteg az új feltételekhez? Meg tudja-e tanulni, el tudja-e fogadni az új játékszabályokat? Az egyén rálelhet-e saját útjára? Elszakadhat-e a család kötelékétől? Vállaja-e, hogy azt tegye, amit jónak lát, függetlenül a világ nyelvétől? Sikerül-e kilépni a nyitott kapun? Már az alcím megadja a választ.

Hanno pedig meghúzza a végérvényes vonalat a krónika utolsó bejegyzése után: … nem jön több utána… Bevégeztetett. Ami a stílust illeti, Mann ezúttal is lenyűgözött — már huszonöt évesen olyan biztos kézzel építi fel regényét, hogy az ember csak úgy bámul. Konyv: A Buddenbrook haz alkotja meg a karaktereket, egyénítésük színes, változatos eszközökkel történik imádtam, ahogy például egy-egy mondhatni állandó jelzőként visszatérő mondattal hangsúlyozza egyes szereplők változatlansághoz, régihez való ragaszkodását — az orvos például mindig félvállról veszi a családban előforduló betegségeket, és az egyetlen, örök receptje: szigorú diéta: egy kis galambhús, egy szelet piskóta.

Sesemi kisasszony, a nevelőintézet igazgatónője pedig minden jeles esemény — esküvő, keresztelő — alkalmával cuppanós csókot nyom a főszereplő arcára, majd elhangzik az örökös jókívánság: Légy baldog, te jaó gyermek! A család életének kiemelt epizódjai is mesterien vannak kiválasztva, bemutatva. A regény elején még túlsúlyban lévő vidám családi összejövetelek — az estélyek, esküvők, keresztelők — egyre ritkábbak, bemutatásuk rövidebb, annál hosszabb viszont a betegségek és a temetések részletezése.

Ugyancsak telitalálat, ahogy egyes jelenetek többletjelentést kapnak. Érdekes epizód például Pfühl orgonista ismerkedése Wagner zenéjével — ez a részlet valójában a regény fő tematikáját tükrözi: hogyan váltja fel a szigorú szabályok kérlelhetetlen, impozáns, morális-logikus méltóságát az új, káosznak tűnő elsöprő erő. A különböző hangszerelésben vissza-visszatérő motívumok a regényben egyben a Wagneri vezérmotívum-technikát követik.

És ne felejtsem el Mann humorát és finom iróniáját sem, ami annyira élvezetessé teszi a stílusát. Nem egyszer somolyogtam magamban, sőt fel-felnevettem olvasás közben az a parlamenti ülés, az a rebolucijó és mi minden más… Nem véletlenül tartják az egyik legnagyobb családregénynek a Buddenbrookékat. Tényleg kiváló. Éveken át halogattam ezt a könyvet, valahogy mindig volt más, sürgősebb, érdekesebb. Mikor végre nekiálltam, az első száz oldal igazolni igyekezett a félelmemet.

Aztán pedig észrevettem, hogy lassan, sorról sorra, oldalról oldalra magába szívott. Fogytak az oldalak, peregtek a fejezetek, fogyott az élet. Nem én kell megmondjam, hogy Thomas Mann egy zseni, ezt megmondták már komoly irodalmárok, akik érveket is tudtak sorakoztatni az állítás mellé.

Én csak fejet hajtok előtte. Thomas Mann nem is író, hanem sebész. Sebészeti pontossággal nyitja fel a szereplői lelkét, konyv: A Buddenbrook haz tekint be a legmélyükre. Boncol, mikroszkóp alá tart, ízekre szed, valami olyan szédületesen reálisan, hogy minden szereplővel eggyé válunk olvasás közben.

A nagymama haláltusájának a leírása pedig mehetne egy szemiológia tankönyvbe is, tökéletes pontossággal figyelte meg a tüdőödémát. Akit érdekel, megtalálja a tüdőbetegségeket gyűjtő polcomon. Számomra ez a könyv tökéletes, elmélyült élvezet volt, mint az első korty egy finom, méregerős, forró feketekávéból. Ismét hálás vagyok a sorsnak, hogy szeretek olvasni, és ilyen csodálatos élményekben lehet részem.

Nagy, nyomasztó, hömpölygő, lenyűgöző. Egyrészt jólesett olvasni; végre egy könyv, amiben csupa valóságos, hús-vér ember él. Másrészt teljes depresszióba taszított olykor. Nem azért, mintha óriási fordulatok, nagy traumák lettek volna benne, hanem azon dolgok miatt, amik mindannyiunk családjában történnek: kis sikerek, nagy kudarcok, betegség, elmúlás, haláltusa -kinek rövidebb, kinek hosszabb.

Főleg a végén éreztem, hogy nem bírom ezt tovább olvasni- Thomas sorsa különösen megrázott, de Hannoval sem bírtam volna még egy szorongató tanórát átélni. Mert velük éltem minden pillanatot, minden pillanatban. Zseniális családregény.