Konyv: A filozofia tortenete


Konyv: A filozofia tortenete

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 292464667
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 13,89

MAGYARÁZAT:Konyv: A filozofia tortenete

Pontosság ellenőrzött. A filozófia akkor született, amikor kialakulásnak induló tudományos gondolkodás tükrében a mitikus szemlélet már nem tudott kielégítő választ adni a világ keletkezésére és felépítésére. Ekkortájt e két tudomány — a természettudomány és filozófia — még nem vált két külön ágra. A nyugati világban a filozófia először az orfikus tanokban és Hésziodosz műveiben jelent meg. Ezek a filozófiák még nagyon közel álltak a mítosz világához, és szemléletüket tekintve archaikus jellegűek.

Hésziodosz a Kr. Két munkája is fennmaradt, a Munkák és napok és a Theogonia. Hésziodosz a már meglévő mitológiai anyagot rendezte át, külön figyelmet szentelve Zeusz tekintélyének és nagyságának leírására. A jelenlegi világot igyekezett visszavezetni minimális számú primér elemre, amely primér elemekből aztán az egymást követő generációk "konyv: A filozofia tortenete" át levezethető a világ általunk tapasztalható változatossága.

Az orfikus hiedelmek megjelenése körülbelül a Kr. Az orphikusok, mint különálló csoport megjelenésének idejében nem lehetünk biztosak. Egy másik nézet szerint, amit Linforth képvisel The art of OrpheusBerkeleya szektariánus irodalom korpusza a római korból származik.

Limforth azzal támasztja alá állítását, hogy bár orphikus tanokra, jóslatokra találunk utalásokat a korábbi századokból is a Kr. A mítoszból a filozófiába való átmenet e változás velejárója és következménye volt, amely inkább politikai, társadalmi és vallásos természetű volt. A polisz kialakulása és fejlődése átalakította korábbi arisztokratikus szerkezetű társadalom hésziodoszi nézeteit, a régi isteneket és hősöket nagyrészt idejemúlttá tette.

E változások főként Ióniábanezen belül is leginkább Milétoszban figyelhetők meg. Ióniában, Milétoszban jött létre az első filozófiai iskola Thalész vezetésével, az Égei-tenger környéki civilizációk többirányú behatásának köszönhetően.

Milétosz az anatóliai parton elterülő kisváros Szamosz szigetétől délre. A milétosziak az idők folyamán többnyire állandó Lüdiai megszállás alatt álltak egészen a Kr. A lüdiaiak jelenléte pozitívan hatott a milétoszi tudományok fejlődésére, a velük kötött szövetség vitte közelebb őket a babiloni és az egyiptomi kultúrához is. Milétosz a Földközi-tenger medencéjében száznál több gyarmatot alapított. A gyarmatvárosokkal szoros kapcsolatot tartottak, és Milétosz tehetősebb polgárai, akár kereskedők voltak, akár nem, gyakran meglátogatták azokat.

A ión gondolkodókhoz tartozik: milétoszi Thalészmilétoszi Anaximandroszmilétoszi Anaximenészkolophóni Xenophanészepheszoszi Hérakleitoszklazomenai Anaxagorászathéni Arkhelaoszszamoszi Melisszoszmilétoszi Leukipposzabdérai Démokritoszapollóniai Diogenész. A nagy milétiosziakat követően a nyugati görög gondolkodók Kr. Kivétel Empedoklészakinél megtalálható a ióniaiak gondolkodása, bár ötvözve van püthagoreánus és parmenidészi elemekkel. Az első két filozófus, akiről tudni, hogy Dél- Itália görög városaiban tanított, két ióniai emigráns volt: Xenophanész és Püthagoraszaki a Kr.

Az athéni Szókratésszel kezdődik meg a görög filozófia klasszikus korszaka, ő számít a filozófiai etika megalapozójának. Filozófiájának középpontja a jó agathon természetének meghatározása és az erény areté vizsgálata. Szókratész a jót és a rosszat vizsgálta, hogy a gyakorlatban azt alkalmazni lehessen.

Szókratész saját filozófiáját mint maieutikát bábáskodást jellemzi: nem állít ismeretet, hanem elősegíti a beszélgetőtársát abban, hogy saját magától találjon rá. Szókratész tanítványa, Platón Kr. Filozófiája a metafizikától az államelméletig számos területet érint. Tanításai a kései antikvitásban, a középkorban és a reneszánszban egyaránt meghatározóak voltak, de a mai napig viták alapját képezik.

Megalapította az egészen a Kr. Talán leghíresebb gondolata az ideatan. Arisztotelész Kr. Az ő tanaira épült szinte az egész középkori filozófia, de az újkori filozófia is sokat merített belőlük. Filozófiáját szisztematikusan építette fel, amit tudományosan igyekezett alátámasztani. Hellenizmusnak nevezzük a görög történelem azon szakaszát, amelyik a Nagy Sándor-i hódításoktól Kr.

A hellenisztikus filozófia határait Arisztotelész halálától Kr. A hellenisztikus filozófia két fő irányzatból áll: a sztoicizmus és az epikureizmusEpikurosz Kr. Közös vonásuk, hogy mindkét irányzat az etikára "konyv: A filozofia tortenete" a hangsúlyt.

Képviselői: kitioni Zénón Kr. További irányzatok: a szkepticizmusamelynek jellegzetessége, hogy radikális kételkedésnek vet alá minden filozófiai rendszert és a minden ítélettől való tartózkodás konyv: A filozofia tortenete. Fő képviselője Eliszi Pürhon Kr. Az eklektika különböző filozófiai tanokat konyv: A filozofia tortenete össze, fő képviselője Cicero Kr.

A harmadik jelentős irányzat a Platón tanaira épülő és azt Arisztotelész és a sztoa tanításaival összekapcsoló újplatonizmusamelynek fő képviselői Plótinosz Kr. A patrisztika nevét a latin "pater"ről kapta, ami magyarul "atyát" jelent. Története kezdetének az első nikaiai zsinat évszámát tekintik. Patrisztikának nevezik az apostolokat követő keresztény ókor konyv: A filozofia tortenete. A filozófiát az jellemzi, hogy a keresztény tanokat az antik görög filozófusok tanaival próbálják magyarázni és védelmezni a pogányságtól és a gnózistól.

Jelentős befolyást gyakoroltak a patrisztikára Platón tanai, Alexandriai Philón Kr. A patrisztika gondolkodói nem képeztek egységes rendszert, sem történelmi értelemben, sem rendszertani téren, inkább valamilyen átmeneti időszakot képeztek az iskolaszerű teológia felé. Kivételt képez az ágostoni életmű. A középkorban a nyugati filozófiát a vallás dominanciája jellemezte: a nyugati középkor filozófiája valójában a kereszténység filozófiája, képviselőik kevés kivétellel papok voltak.

E kor filozófiájának állandó problémája a hit és a tudás viszonya. A skolasztika elnevezés a latin schola iskola szóból származik. A skolasztika kezdetét Nagy Károly német-római császár uralkodásának a korától számítjuk. Ekkor alakultak meg az első iskolák, vagyis az intézményes oktatás első próbálkozásai. Ugyanekkor kezdődött el a filozófiai oktatás az iskolákban, majd a A korai skolasztika a Megjelent egy új probléma, ami a középkor filozófiájának meghatározó elemévé vált: az univerzália probléma.

Az univerzáliák az általános fogalmak, fajok megkülönböztetése az egyes egyedi dolgoktól. A probléma az volt, hogy az univerzáliákat megilleti-e lét, és az egyes dolgok a létező univerzáliák leképezései, vagy csak a konkrét egyes dolgok rendelkeznek reális léttel és az univerzáliák csupán csak nevek, amelyeket az konyv: A filozofia tortenete alkotott. Kialakult a realista és az ennek ellentmondó nominalista álláspont.

A realisták például Champeaux szerint csak az univerzáliák léteznek magukban, konyv: A filozofia tortenete a nominalisták például Abélard szerint csupán az egyes dolgok individuumok léteznek valóságosan, az univerzáliák csak a szellemben vannak. A kései skolasztika akkor vette kezdetét, amikor a muszlim és zsidó tanok Szicílián és Spanyolországon keresztül Európába kerültek és magukkal hozták az elveszettnek hitt, vagy egyáltalán még nem is ismert arisztotelészi filozófiát.

A kései skolasztika a A reneszánsz magyar jelentése: újjászületés kialakulása a Ennek következtében kialakult a reneszánsz platonizmus Marsiglio Ficino Firenzei Akadémiája. A reneszánsz filozófiára, pontosabban a természetfilozófiára ugyancsak nagy hatással volt a püthagoreus filozófiának az a tanítása, miszerint a világ dolgai, eseményei és viszonyai visszavezethetők matematikai formulákra. Ez az elképzelés volt a mai fizika megszületésének az első mozzanata.

A reneszánsz korában a teológiai tanulmányok is elkezdődtek és intézményesültek: kialakult a protestantizmusa katolicizmus a skolasztikus módszert követte továbbra is. Ugyanekkor történt a történelem fogalmának újjáértelemzése is, amely az újkori politikafilozófia kezdetét jelenti. A reneszánsz a feltalálások és a felfedezések kora: kifejlesztették az iránytűt, amelynek révén a hajózás fejlődésnek indult, új népekkel ismerkedhetett meg az európai kultúra, amelyeken keresztül új ismeretekre tehettek szert.

Kopernikusz megalkotta a heliocentrikus világképet, Gutenberg pedig a mozgatható betűkkel való könyvnyomtatást, ami az ismeretek terjedését jelentősen megkönnyítette. A fejlődésnek és az információ könnyebb áramlásának köszönhetően felborult a középkorra annyira jellemző egyházi felügyelet, és kialakult a humanizmus. A humanisták az antik kultúrából igyekeztek egy új embertípust megalkotni.

Az irányzat még a A humanista gondolkodás középpontja az ember, céja a sokoldalúan képzett uomo universale megalkotása. A reneszánsz platonisták Platón és Plótinosz filozófiáját vitték tovább. Ugyanekkor az arisztoteliánus filozófia is újjáéled Pietro Pomponazzi és Jacopo Zabarella munkásságán keresztül. Az állam- és jogfilozófiában is jelentős változások történtek: megjelent a szuverenitás, a természetjog és az uralmi szerződés gondolata. A fordulat végül az egyházat is elérte a Martin Luther által kezdeményezett reformációval, ami jelentős változásokat eredményezett szellemi, vallási területen.

Ez a mozgalom Nagy-Britanniábannémet földön és Franciaországban különböző formákban jelentkezett. A felvilágosodás korának fő jellemzője, hogy eltávolodik az addigi hagyományoktól és tekintélytől, nagyra becsüli a szabadságot, és az összes kérdés észszerű megoldására való képességet pozitívan értékeli. A felvilágosodás korának filozófusai a tudományok más területein is tevékenykedtek nagy sikereket érve el, például a politika, a matematika, a fizika, a diplomácia terén.

További jellegzetes vonása a felvilágosodás korának a vallási tolerancia megjelenése: isten a világot tökéletesnek alkotta, és ezután többé nem avatkozik bele. Társadalomfilozófia terén megjelenik a Laissez faire, laissez passer engedjétek csinálni, engedjétek megtörténni. Ehhez járul az egyének jogainak a megalapozása az állammal és a többi emberrel szemben. Újrafogalmazódnak az emberi és a természetjogok is: "Minden ember természeténél fogva szabad… és veleszületett jogokkal rendelkezik, nevezetesen az élethez és a szabadsághoz való joggal, valamint azzal a lehetőséggel, hogy tulajdont szerezzen és azt megtartsa, boldogságra és biztonságra törekedjen és azt legyen lehetősége, hogy elérje" Virginia Bill of Rights USA konyv: A filozofia tortenete A megvalósítás különböző módon jön létre különböző országokban.

Angliában az alkotmányos monarchia érvényesül, a kontinenesen a felvilágosult abszolutizmus jön létre a " semmit a nép által, mindent a népért " elv alapján. A racionalizmus főként Franciaországban és Németországban a skolasztikus filozófia realista ágából jött létre. Ezen irányzat szerint ismereteink nagy része az értelemből ratio ered. Az ismetetek igaz voltát kizárólag csak az értelem képes garantálni.

Az empirista filozófia a skolasztikus filozófia nominalisztikus ágából fejlődött ki. Az empirista filozófusok minden ismeret forrásának a tapasztalatot empíria teszik meg: csak a tapasztalatból származtatott ismeretek lehetnek biztosan igazak. A felvilágosodás Franciaországban igazi harcias irányzattá vált.

Negyven rövid fejezetben ismerteti a filozófiatörténet legjelentősebb ideáit: a nagy gondolkodók életéből és halálából vett érdekes, gyakran meglepő történeteken keresztül vezet be bennünket a filozófiatörténet rejtelmeibe — az ókortól amikor a legfőbb téma a szabadság és a lélek kérdése volt Peter Singerig, aki konyv: A filozofia tortenete mai embert nyomasztó filozófiai és etikai kérdésekről beszél.

Warburton egyesíti magában Gombrich szabatos megfogalmazását és a könnyű befogadhatóságot. Különleges… tovább. Konyv: A filozofia tortenete tehetsége van a bonyolult problémák feloldásához. Nagyon élveztem szinte minden sorát. Nigel Warburton, aki maga is korunk egyik leghíresebb filozófusa, író, filozófiai webblogger és művész, kiváló arányérzékkel válogatta össze a nyugati filozófusokat, felismeréseiket és kudarcaikat 40 fejezetben, Szókratésztől Peter Singerig.

Olvasmányosan, érthetően és sokszor remek humorral teszi emészthetővé a filozófiai szakkifejezéseket, irányzatokat, nézeteket, szépen bemutatva a filozófusok életkörülményeit is, hogy ezáltal is jobban megérthessük az általuk kutatott problémákat, erkölcsi kérdéseket és egymás iránti megbecsülésüket vagy épp ellenszenvüket. Ajánlom mindenkinek, aki kicsit is szeret elgondolkodni a hogyanokon és a miérteken, itt kap pár irányt, amin elindulhat kedve és érdeklődése szerint… és megalkothatja saját életfilozófiáját!

A tárgyalási stílusa magával ragadó, viszont ez tényleg csak egy nagyon rövid története a filozófiának, ami a könyv elején, és a végén nevezhető csak Filozófiának…. Igazából csak az 5. A Szerző vagy nem tud róla, vagy úgy döntött nem említi, hogy ez a filozófiai iskola inspirálta a Az egyik olyan ókori filozófia amit ma mint életmódként élnek egyre többen, és nem egy ember választja a Buddhizmus helyett, mert sokkal több gyakorlat és kevesebb bullsh t van benne.

Néhány pontatlanság példának: — Az ókori Sztoicizmus, és a köznyelvben élő sztoikus szavak csak köszönőviszonyban vannak egymással. Az ókori és modern Sztoicizmus véletlenül sem javasolja az érzelmek teljes kiírtását és azt hogy kőszívűvé váljunk. Modern szemszögből a leghasználhatóbb ókori gondolat-rendszerre szán a szerző oldalt ráadásul felszínesen, és az alapanyaghoz hűtlen módon…míg csak Kant agymenéseire melyek sehol nem használhatóak az emberi boldoguláshoz, és majdhogynem teljesen el vannak szakadva a megtapasztalható valóságtól rászán oldalt… A teológusokról még csak nem is beszélve… Hajamat téptem azon, hogy ezek az emberek miért is nevezhetők filozófusnak, a szó hagyományos, klasszikus értelmében?

Ez valószínüleg nem a könyv hibája, és ténylegesen sötét volt a középkor, még filozófiai értelemben is. Mint ha Szent Ágoston müködésének kezdetével meghalt volna a filozófia… és Karl Popperrel jutott volna el arra a szintre ismét, ahol Marcus Aureliusnál abbahagyta. A könyv stílusa viszont remek. Elég érthetően mutatja be az ideákat, de ha a Sztoikusok tekintetében ilyen durván mellé lőtt, akkor fel merül bennem a kérdés, vajon miről is szólt ez a könyv?

A könyv olvasása közben sajnos gyakorta tör rá az emberre az érzés: nem is igazán sikerült neki, mintha túlontúl sokszor öntené ki a fürdővízzel együtt a gyereket, azaz a túlzott leegyszerűsítés hevében gyakorlatilag elvész a lényeg is.

Máskülönben -miként e mű esetében is- könnyen alakul ki a gyanútlan olvasóban az az érzés, hogy a filozófusok valójában mást sem tettek, mint a legképtelenebb elméleteiket konyv: A filozofia tortenete a legképtelenebbegy mai átlagpolgár számára is nevetséges és könnyen cáfolható módon védelmezni. Szókratész és Platón például kénytelen egyetlen rövidke fejezeten megosztozni, nem is nagyon tudunk meg mást az előbbiről, minthogy tömzsi és pisze volt, valamint kétes tisztaságú ruhákban járt és talán emiatt?

Olyan őskövületekről, mint pl. Szintén csak kérdés szinten vetődik fel, hogy mit keres a filozófusok társaságában a természettudós Darwin, Freud vagy az újkeletű népszerűségnek örvendő Turing, még ha el is fogadjuk, hogy nagyban hozzájárultak az emberi gondolkodás alakulásához és bizonyos paradigmaváltásokhoz.

Akkor pedig miért maradt ki Newton, Einstein vagy Watson és Crick? Persze elismerem, a válogatás szubjektív ítélete és joga a szerzőjé, csak számomra nem tűnt mindig kellően kiegyensúlyozottnak és következetesnek. Zseniálisan jó könyv. Teljesen érthetően és olvasmányosan írja le a különböző filozófiai nézeteket, az emészthetetlen filozófiai műveket. Ajánlom mindenkinek aki most ismerkedik a témával, vagy általános műveltséget szeretne kapni ezen a téren.

Nekem tetszetősek a kis ábrák a fejezetek elején, sok esetben megragadják a fejezet lényegét a címmel együtt :. A filozófia összes célja egy lehetetlen feladat. Megválaszolni az élet értelmét lehetetlen. Ha mégis sikerülne, már nem is "konyv: A filozofia tortenete" lenne értelme az életnek. Véglegesen, egyértelműen bizonyítani, hogy Isten létezik, vagy sem lehetetlen. Megmondani, hogy mi a jó és mi a rossz mindenki számára lehetetlen.

És még sorolhatnám. Tehát a filozófia minden célkitűzése értelmetlennek tűnik. Akkor mégis mi értelme? Szerintem az, hogy van, hogy beszélnek ezekről a dolgokról ezzel is javítva a világot. És nem utolsó sorban ezek az elmélkedések szórakoztatóak, érdekesek is lehetnek, tehát már emiatt is van értelme a filozofálásnak. A legjobban az utolsó fejezetek tetszettek, ahol a gondolatkísérleteket taglalja az író.

Körülbelül évvel ezelőtt élt egy athéni férfi, akit halálra ítéltek, amiért túl sok kérdést tett fel. Schopenhauer nem csupán leírást adott a valóságról és az ahhoz való viszonyunkról, hanem arról is megvolt a maga elképzelése, hogy miképpen kellene élnünk. Mihelyst rájövünk, hogy mindnyájan csupán egy energiamező részei vagyunk, és hogy az egyének csak a képzelet világában létezhetnek, ennek hatással kell lennie cselekedeteinkre is.

Schopenhauer számára például az, ha másokat bántunk, olyan, mintha saját magunkat sebeznénk meg, és számára éppen ez a moralitás alapja is. A papírforma szerint legalábbis Schopenhauer ezt az álláspontot képviselte — …. Bertrand Russelt tizenéves korában a szex, a vallás és a matematika érdekelte — mindez csak elméletben. Hosszú élete során ben, kilencvenhét éves korában hunyt el konyv: A filozofia tortenete elsővel kapcsolatban bizonytalan volt, a másodikat támadta, a harmadikat pedig értékes felfedezésekkel bővítette.

Russelt a nemiséggel kapcsolatos nézetei bajba is keverték. Ez azért akkoriban jó néhány kortársban megütközést keltett, de ez Russelt nemigen érdekelte. A papírforma szerint legalábbis Schopenhauer ezt az álláspontot képviselte — az, mondjuk, kérdéses, hogy vajon ő maga eljutott-e a másokkal való törődés azon fokára, amelyet hirdetett.

Egy alkalommal egy, az ajtaja előtt pletykáló öregasszony annyira felbőszítette, hogy végül lelökte a lépcsőn. Az idős hölgy azt incidensben megsérült, a bíróság pedig a sértett egész életében fizetendő kártérítésre kötelezte Schopenhauert. A szabadsággal nehéz megbirkózni: sokan meg is futamodnak, amikor szembesülnek vele.

Az egyik ilyen menekülő útvonal az, ha úgy teszünk, mint ha nem is lennénk szabadok. Ha Sartre-nak igaza van, nincs kibúvó: csakis mi magunk vagyunk felelősek mindenért, amit teszünk, és minden ezzel kapcsolatos érzésünkért is.

Az érzelmeinkért is mi vagyunk felelősek: Sartre szerint az, ha szomorúak vagyunk, a magunk választásából adódik. Nem lenne muszáj szomorúnak lennünk, ha pedig azok vagyunk, azért mi magunk vagyunk felelősek. Ez elég rémisztő — sokan nem is vagyunk képesek szembenézni vele, mert túl fájdalmas lenne.

Epikurosz számára a legfontosabb felismerés az volt, hogy mindannyian a gyönyört keressük — és még ennél is fontosabb, hogy igyekezzünk kerülni a fájdalmat. Ez vezérel bennünket: ha az életben megszabadulunk a fájdalomtól és több gyönyörhöz jutunk, boldogabb életünk lesz. Ennek megfelelően a legjobb élethez egyszerűen kell élnünk, barátságosnak kell lennünk embertársainkhoz és barátokkal kell körülvennünk magunkat.

"Konyv: A filozofia tortenete" így cselekszünk, a legtöbb vágyunkat ki tudjuk majd elégíteni, és nem fogunk elérhetetlen dolgokra vágyakozni. Nem jó, ha mindenáron egy palota birtokosai akarunk lenni, ha soha az életben nem konyv: A filozofia tortenete elég pénzünk arra, hogy vásároljunk egyet. Nem érdemes egész életünkben valami olyasmiért dolgoznunk, amit valószínűleg úgysem érhetünk el — sokkal jobb, ha szerényen élünk. Ha a vágyaink is egyszerűek, akkor kielégíteni is egyszerű őket, így elegendő időnk és energiánk marad konyv: A filozofia tortenete a dolgokra, amelyek valóban fontosak.

Ha Isten meghal, mi történik? Nietzsche erre azt válaszolta, hogy Isten halálával megszűnik az erkölcs alapja is. A jóról, a rosszról, a gonoszról alkotott elképzeléseink csak egy olyan világban értelmezhetők, amelyben létezik Isten. Ha nincs Isten, annak a lehetősége is elvész, hogy valamiféle iránymutatással rendelkezhessünk az életvezetéssel és az értékekkel kapcsolatban. Ez bizony meglehetősen keményen hangzik — Nietzsche kortársai nem is akartak hallani róla.

A bölcsesség Szókratész számára nem azt jelentette, hogy egy csomó tényről tud, vagy azt, hogy miképpen kell végezni valamit: a bölcsesség a létezésünk megértését jelentette, mégpedig a megértés határainak megértésével együtt. Az igazságosság annyi, mint méltányosan kezelni az embereket. Mások több időt szánnak arra, hogy egy jobban szervezett, igazságosabb társadalomról gondolkodjanak, vagy akár tegyenek is valamit egy ilyen társadalom megteremtése érdekében.

Pro tagság Üzenet a Molynak meta. Nigel Warburton. KossuthBudapest, Új hozzászólás. Kapcsolódó szócikkek: Szókratész. A papírforma szerint legalábbis Schopenhauer ezt az álláspontot képviselte — … Kapcsolódó szócikkek: Arthur Schopenhauer. Kapcsolódó szócikkek: Bertrand Russell · erkölcs · hűség. Kapcsolódó szócikkek: egzisztencia · Jean-Paul Sartre · szabadság.

Kapcsolódó szócikkek: erkölcs · Friedrich Nietzsche · Isten. Nigel Warburton: A filozófia rövid története. Friedrich Nietzsche: Túl jón és rosszon. A részletes ismertető és magyarázó szöveget szemléletes, színes ábrák és táblázatok egészítik ki, alapos név- és tárgymutató könnyíti meg a könyvben való eligazodást. Mindig mohón kerestem az igazolást az általuk keltett érzelmekre. Részint nagyon nyilvánvaló dolgokra gondolok, amilyen a csillagos ég és a viharos tenger; részint arra, hogy milyen hatalmas, térben és időben, a tudomány univerzuma az emberiség életéhez képest; részint a személytelen igazságnak az épületére, és különösen az olyan igazságokra, melyek, miként a matematikai igazságok, nem pusztán leírják a világot, ahogyan az történetesen létezik.

Akik a humanizmusból igyekeznek vallást csinálni, nem elégítik ki érzelmeimet, mert nem ismernek el semmi nagyobbat, mint az ember. És konyv: A filozofia tortenete, képtelen vagyok azt gondolni, hogy az emberi lényeken kívül bármi létezik a világon, amit értékesnek tudnék tartani.

Értelmem tehát a humanistákkal tart, bár érzelmeim lázadoznak. Az őszintén feltárt gondolati és érzelmi kettősség talán a szerző egyetlen könyvében sem nyilvánul meg olyan tisztán, mint ebben az ben összeállított tanulmánykötetben. A misztikus érzelem áradásának gátat vet a szigorú logikai elemzés, de az olvasó egy pillanatra sem felejti el, hogy a filozófia több, mint az emberi ismeretek konyv: A filozofia tortenete elemzése.

A modernség előfutáraként lázadó lángelméjével lerombol minden korábbi "konyv: A filozofia tortenete," és Zarathustra költői látomásában egy új, eszményi embertípus eljövetelét hirdeti. Halála óta mindmáig világszerte talányt és kihívást jelent minden jelentős gondolkodónak, filozófusnak, teológusnak és művésznek egyaránt. Alakját s életművét mítosz lengi körül.

Nevével éltek és visszaéltek politikai irányzatok és politikai demagógok. Vajon miként látja önmagát a "minden érték átértékelője"? Negyvennégy évesen megírja az Ecce homo című önéletrajzi esszét, életének és munkásságának páratlan értékű, végső számadását. Ebben a kis írásban elsősorban önmagát vizsgálja és értékeli: az embert és a gondolkodót, méltatja életművének minden fontos állomását és darabját, tükröt tart nem csupán önmaga, hanem az egész emberiség elé: ecce homo - íme, az ember, az emberré vált istenség, a Megfeszítettel dacoló Dionüszosz, aki kétségbeesve igyekszik felhívni a figyelmet a világot felforgató, romboló-újító tanítások jelentőségére és veszélyeire.

Nietzsche a mű nyomdai korrektúrájának javítása közben, Tíz esztendeig konyv: A filozofia tortenete még elborult elmével - kivárja annak a századnak az eljövetelét, amely majd az istenek közé emeli és porig alázza.