Konyv: A gyulolet fogsagaban


Konyv: A gyulolet fogsagaban

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 196120111
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 5,36

MAGYARÁZAT:Konyv: A gyulolet fogsagaban

Nem könnyű a családi múltat faggatni, ha már nincs kitől kérdezni. Loboncz Márton, immár Budapesten élő építészmérnök, jó évtizede maga mögött hagyta az erdélyi kisvárost, ahol felnőtt, anyja halála konyv: A gyulolet fogsagaban azonban úgy dönt, megkeresi börtönből szabadult, rég nem látott apját. Miközben az apa nyomait kutatja, nem csupán a szülők, nagyszülők sorsának eltitkolt, elhallgatott történetei merülnek fel a romániai diktatúra es, as éveiből, de szembesülnie kell azzal, hogy a mindent elemésztő gyűlölet, mint egy hibás gén, elkerülhetetlenül öröklődik tovább a sorsában.

Megszakíthatja-e ezt a végzetes sorozatot egy tarkóra mért ütés? Papp Sándor Zsigmond új regényének szereplői egyként vergődnek egy sötét parancsuralom korlátai között és végletes érzelmeik fogságában. Vajon a szeretet vagy a gyűlölet "konyv: A gyulolet fogsagaban" kitartóbbnak egy életen vagy akár konyv: A gyulolet fogsagaban át?

Eredeti megjelenés éve: Mitől több? Mi van benne, amivel a kollégái még nem foglalkoztak? Ide veti a könyv magyarjait élén a mérnök férjjel a rezsim önkénye, hogy ott szolgáljanak a rendszernek. A másik specifikáció pedig az apához köthető sanda titok, ami viharfelhőként húzódik végig a regény felett. A cselekmény két szálon fut: a jelenidejű fejezetben az elbeszélő visszatér Moldvába, gyerekkora helyszínére, hogy megkeresse nemzőjét, aki hosszas börtönbüntetés után szabadult, és azon melegében fel is szívódott.

Ez a szál egy tessék-lássék nyomozás története — az olvasónak hamar az a benyomása támad, hogy a gyermek bizony kutathatná nagyobb elánnal is atyját, kivéve persze, ha igazán nem is akarja megtalálni. A másik szál pedig a család múltját mutatja be, egy tragédiával a gócpontban, és egy anyával, aki egyre jobban belecsavarodik saját gyűlöletébe. Az apa itt ugyan még van, de itt is szinte csak jelképesen — ő a Láthatatlan Ember, aki bokros teendői miatt szinte csak vendég otthon, de távolléte alapvetően meghatározza a többiek sorsát.

Mit tagadjam, van hiányérzetem a regénnyel kapcsolatban — lehetne benne sok dologból több: több Moldva, több gyűlölet, több nyomozás… több satöbbi. Halványan az a benyomásom, PSZs nem molyolt hehe annyit bizonyos elemek elmélyítésével, mint amennyit remélni mertem — ez az, amitől a mű nem lett vitathatatlanul remekmű.

Csak vitathatóan remekmű. Az se rossz ám. Ingadoztam is mert az értékelő ingatag: úgy hajlik, mint a nádhogy ez most négy csillag-e annál semmiképp se kevesebbvagy több, de aztán úgy voltam vele, hogy a történet viszont jó, mi több, kiváló: megragadja és fenntartja a figyelmet, az ember végig kíváncsi, legközelebb merre kanyarog. És hát mit akarhatnék még? Ne legyek már telhetetlen! Akik rendszeresen és sokat olvasnak, bizonyára tudják, miről beszélek, amikor az olvasmányok elhalványulását emlegetem: több hónappal, netán évvel később a korábban olvasottakra már nem emlékszünk élesen, feldereng ugyan némi cselekmény vagy a főhős karaktere, jelleme, de semmi egyéb konkrétum.

Az igazán jó könyvek inkább konyv: A gyulolet fogsagaban hagynak hátra maguk után: évekkel később is tudjuk, hogy szerettük és meleg szívvel gondolunk rájuk nekem olyan kedvenceim is vannak, amelyeket időnként meg is simogatok, amikor a kezembe kerülnek…. A fenti kategóriába sorolhatom Papp Sándor Zsigmond első regényét is, a Semmi kis életeket. Már nem is tudom, kinek vagy minek a hatására kezdtem el néhány évvel ezelőtt a szerző műveivel való ismerkedést, de nagyon hamar, szinte az első oldalak után kiderült, hogy mi nagyon jóban leszünk, mert a szöveg, a szerkezet, a cselekmény mind-mind az én ízlésemnek megfelelő.

Bizalommal vettem hát kézbe az idén megjelent Gyűlölet című regényt is. Elsőként feltétlenül szeretnék említést tenni a könyv fizikai megjelenéséről. Tudom, ez talán kicsit női dolog, de szeretem, ha egy könyv mutatós. Sokkal jobb érzés kézbe venni egy szép borítójú, keményfedeles csodát, mint olyat, amit mások elől legszívesebben elrejtenénk. A Jelenkor Kiadó kitett magáért, a könyv igazán impozáns darab lett. A következő elismerés a regény szerkezete, a váltakozó idősíkok használata miatt jár.

Ezt a szerkesztési módot egyszerűen nem tudom megunni. A jelenben játszódó részben Loboncz Márton, miután rendezte édesanyja hagyatékát, a romániai Dreghinbe utazik, hogy felkutassa több évtizede nem látott, börtönviselt édesapját. Miközben megismerkedünk a felnőtt Mártonnal, elkísérjük nyomozásában, egy sokkal fontosabb, hangsúlyosabb szálat is nyomonkövethetünk: a szülőkét. Hogyan kezdi közös életét Tibor és Mária magyarként egy majdhogynem színtiszta román településen, távol a szülőktől?

Elsőszülött gyermekük miért az anyai nagyszülőknél tölti életének első néhány évét? Miből fakad, honnan ered a gyűlölet Máriában? Örökölhető-e ez a gyűlölet, és ha igen, milyen hatással van Márton felnőttkorára? Ilyen és ehhez hasonló kérdések merülnek fel bennünk, miközben egyre többet ismerünk meg az eseményekből. Ám a jól ütemezett idősík-váltás önmagában még nem garancia arra, hogy egy regény lekösse a figyelmünket.

A mű sava-borsa jelen esetben maga a lendületes, fordulatos cselekmény és az életszerű karakterek remek megformálása, amely ráadásul élvezetes nyelvezettel párosul. Főként a szülőkről szóló fejezeteket szerettem nagyon, ahol bepillantást nyerhettem a román diktatúra mindennapjaiba.

Pedig a szerző nem erőltette közvetlenül az olvasóra a rendszer durvaságait, inkább aprólékosan adagolta, ám az atmoszféra, amit így megteremtett, hátborzongatóan hitelesnek hatott. Végtelenségig tudnám olvasni Papp Sándor Zsigmond sorait. Úgy mesél, hogy az embernek tátva marad a szája. Eddig is ő volt az egyik legkedvesebb kortárs magyar szerzőm, de ezzel az erdélyi családtörténet és diktatúra párosítással még inkább megerősítette pozícióját.

Aki ismeri a szerző korábbi műveit, az — hozzám hasonlóan — bizonyára nagy lelkesedéssel és örömmel mélyül el Loboncz Márton és felmenői történetében. De a többieket is csak biztatni tudom, hogy ne habozzanak sokáig, mert a Gyűlöletben nem fognak csalódni.

Az optimalizált könyv — így emlegettem magamban úgy egészen a Hogy miért? Minden elemében az optimum-sávban volt. Stílus, tempó, szóválasztás, mondatfűzés, cselekménybonyolítás — semmi sem volt sok, semmi sem volt hibás. De ez nem azt jelenti ám, hogy átlagos. Nem, az optimum jót jelent. De mégis hiányzott belőle valami. Valami, ami kevesebb, vagy több. Amitől rossz vagy éppen zseniális. Konyv: A gyulolet fogsagaban aztán sosem merült fel, még egy kicsit sem, hogy félbehagyom.

De azért abban sem voltam biztos, hogy befejezem. Előfordulhatott volna, hogy egyszercsak ott marad valahol. És aztán konyv: A gyulolet fogsagaban egyéb könyvek. De persze nem — egy optimális könyv visszahúz. Mert éppen van benne annyi, hogy kíváncsivá tesz. Az optimumérzet hiányozni kezd. És tudod, hogy nem fáraszt le. Sőt feltölt. Aztán a Ott egyszerre sírtam vissza az optimumot, és egyszerre örültem, hogy hát végre valami, ami nem jó.

Ami nem illik ebbe az egészbe. Ami hatásvadász, olyan erőltetetten eseményszerű. És akkor rájöttem, hogy az a kevés mozzanat, ami mégis belefér a könyvbe, ugyanilyen elrajzolt. És hogy ez nem egy krimi, nem egy nyomozás története — lehet mindent sejteni előre, nem kell itt kideríteni semmit.

Ezek az események túl pontszerűek a könyvben ahhoz, hogy bármit is eltakarnának. Vagyis a cselekmény fordulópontjait vizsgálni, azok előkészítettségét, indokoltságát vitatni teljesen fölösleges, hiszen ezek csak úgy belekerültek a könyvbe. Adnak némi szimmetriát, vázat tartanak, de a lényeg az embereken van, a sorsokon, a gondolatok és helyzetek tipikusságán. Minden élet pár ilyen villanás csupán.

Ez egy olyan regény, amiben a regényesség a legkevésbé fontos. Valahogy mégis belefér a konyv: A gyulolet fogsagaban apróság egy életbe, és abból kirajzolódik valami. Szépen, nyugisan, csöndesen. Az utóbbi években olvastam pár erdélyi történetet Omerta, Alakváltók, Egy dadogás története, Máglyade érdekes módon ezek mindig a szocialista Romániában játszódnak.

Azt hiszem, ki vagyok képezve ebből az időszakból. Pedig én már nagyon kíváncsi lennék rá, hogy látják az írók az azóta eltelt időket, a kettős állampolgárság bevezetésének, a magyar politika beavatkozásának, vagy éppen az áttelepültek beilleszkedésének kérdését. Mi változott a román-magyar viszonyban harminc év alatt? Szóval nem csoda, hogy ez a regény sem mondott semmi újat.

Pedig a történet két szálon fut, az egyik a jelenben pontosan nem konyv: A gyulolet fogsagaban beazonosítani, tízes évek eleje talána másik pedig a narrátor, Márton szüleinek fiatalkora idején es évek. Közbeszúrnám, hogy PSZs nem az a filozofálós író, inkább a mesélő fajta, aki a történettel mondja el, amit akar. Ehhez képest mindkét történetszálat össze tudnám foglalni három mondatban. Vagyis nem sok érdekes történik. A nemtörténés viszont nincs úgy megírva, hogy maga legyen a történés.

A regénynek két csúcspontja van, csattanója, ha úgy tetszik. Egy idő után kiderül, hogy valaki meg fog halni. Na most, ha egy szereplő a jelen idejű részekben nem szerepel, akkor várható, hogy ő fog meghalni. És lőn. Miután a halál körülményei tisztázódnak, elég nyilvánvaló, hogy mi történt, ki is a bűnös, és hiába próbálja az író elkenni a dolgot, a végén kiderül, hogy tényleg. Ha egy mesélős történetnek mindkét fordulata ennyire nyilvánvaló, az nem jó hír.

Az előre látható katarzis nem katarzis. Maga a sztori lényege, hogy Márton anyja halála után visszamegy "Konyv: A gyulolet fogsagaban," hogy megkeresse apját, aki időközben szabadult a börtönből, 20 év után. Rögtön az állomáson leütik, kirabolják, végül egy román nő veszi a szárnyai alá, és segíti a keresésben.

A világhírű pszichiáter dr. Aaron T. Beck, akit sokan a kognitív terápia atyjának tartanak, A gyűlölet fogságában című művében forradalmi és gondolatébresztő nézőpontból mutatja be a romboló viselkedést. A gondolati folyamatok és az érzelmi, illetve viselkedéses reakciók közti kapcsolatról lefektetett alapelveit vonatkoztatja az emberiség sötét oldalára. Bámulatos részletességgel ismerteti, hogy a destruktív viselkedésmód — a családon belüli erőszak, a bigottság, a népirtás és a háborúskodás — alapelemei a mindennapi élet frusztrációival közös mintát követnek.

A gyűlölet fogságában radikálisan megváltoztatja az erőszakról alkotott véleményünket, és szilárd keretet ad az azáltal okozott problémák helyrehozásához. BECK M. A pennsylvaniai Wynnewoodban él feleségével, Phyllis Beck bírónővel, négy gyermekük és nyolc unokájuk van.

Főoldal Termékeink Társadalomtudomány Aaron T. Beck A gyűlölet fogságában. A gyűlölet fogságában. A gyűlölet fogságában leírása A világhírű konyv: A gyulolet fogsagaban dr. Hűségprogrammal elérhető ár: Ft. Elérhetőség: Raktáron Várható szállítás: munkanap. A tökéletes steak Marcus Polman. Vitorlás kézikönyv Halsey C.

Egy dinasztia fénykora — Lorenzo il Magnifico Matteo Strukul. Örökölt sors - Családi sebek és a gyógyulás útjai Orvos-Tóth Noémi. Amire nincs bocsánat - Szexuális ragadozók az egyházban Perintfalvi Rita. Homo Deus Yuval Noah Harari.

Blanka Lipinska Ft. Borsa Brown Ft. Fábián Janka Ft. Richard Osman Ft. Bridget Collins Ft. Bosnyák Viktória Ft. Esther Perel Ft. Andy Weir Ft. Jasper DeWitt Ft. Kelényi Angelika Ft. Agatha Christie Ft. Julia Quinn Ft. Quentin Tarantino Ft. Margaret Atwood Ft. Jennifer L. Armentrout Ft. Hoppán Eszter Abigail Dean Ft. Malka Adler Ft. Baráth Viktória Ft. Budai Lotti Ft. Vi Keeland Ft. Karády Anna Ft.

Sienna Cole Ft. Iratkozz fel a BOOK24 "konyv: A gyulolet fogsagaban" és értesülj elsőként újdonságainkról, akcióinkról! Feliratkozom a hírlevélre és elfogadom a hírlevélküldésre vonatkozó adatkezelési tájékoztatót.

Vásároljon Book