Konyv: A felsooktatasi intezmenyek versenykepessegi tenyezoi


Konyv: A felsooktatasi intezmenyek versenykepessegi tenyezoi

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 981003109
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 11,19

MAGYARÁZAT:Konyv: A felsooktatasi intezmenyek versenykepessegi tenyezoi

Főoldal Termékeink Gazdasági, közéleti, politikai Tamándl László A felsőoktatási intézmények versenyképességi tényezői. A felsőoktatási intézmények versenyképességi tényezői. A felsőoktatási intézmények versenyképességi tényezői leírása A különböző korokban eltérő normák, célok határozták meg az emberek életét, hétköznapjait, küldetésüket pedig az azonos cél elsőként való leküzdése, elérése jelentette az őskorban a táplálékért, az ókori olimpiákon a tiszteletért versenyeztek.

Így nem véletlen, hogy gyorsuló világunkban a verseny, versenyképesség fogalmakkal az élet szinte minden területén találkozunk. Az oktatás, kiemelten a felsőoktatás ma is meghatározó helyzetben van gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból egyaránt. Ezt támasztja alá az Európai Unió oktatási stratégiája is, melynek alapján a tudás és az innováció a versenyképesség hajtóereje, legfontosabb szereplői pedig az egyetemek. A szerző célja a felsőoktatási intézmények között tapasztalható verseny elemzése, a versenyképességük összehasonlítására alkalmas mutatók, tényezők feltárása, majd ezek alapján a minőségük, teljesítményük meghatározása.

A kötet a magyarországi intézmények versenyképességének mérésére tesz kísérletet, melynek során kiemelt helyen kezeli a felsőoktatási rangsorokat és a diplomás pályakövetést. Hűségprogrammal elérhető ár: Ft. Elérhetőség: Nincs készleten. Múlt, jelen, jövő, avagy a tacit tudás-transzfer vállalati dimenziói Sólyom Andrea.

Kínai sakkjátszma Vörös Zoltán. A tudástőke szerepe a vállalati stratégiában Lőre Vendel. A dörzsölt szélkakas Mérő László. Botrányos királyi esküvők Nemere István. Nőként vezetőként Bartucz Éva. Blanka Lipinska Ft. Borsa Brown Ft. Fábián Janka Ft. Richard Osman Ft. Bridget Collins Ft. Bosnyák Viktória Ft. Esther Perel Konyv: A felsooktatasi intezmenyek versenykepessegi tenyezoi. Andy Weir Ft. Jasper DeWitt Ft.

Kelényi Angelika Ft. Agatha Christie Ft. Julia Quinn Ft. Quentin Tarantino Ft. Margaret Atwood Ft. Jennifer L. Armentrout Ft. Hoppán Eszter Abigail Konyv: A felsooktatasi intezmenyek versenykepessegi tenyezoi Ft. Malka Adler Ft. Baráth Viktória Ft. Budai Lotti Ft. Vi Keeland Ft. Karády Anna Ft. Sienna Cole Ft. Iratkozz fel a BOOK24 hírlevélre és értesülj elsőként újdonságainkról, akcióinkról! Feliratkozom a hírlevélre és elfogadom a hírlevélküldésre vonatkozó adatkezelési tájékoztatót.

Vásároljon Book

To browse Academia. Remember me on this computer. Enter the email address you signed up with and we'll email you a reset link. Need an account? Click here to sign up. Download Free PDF. István Lükő. A short summary of this paper. Szakkep tordelt A legújabb törvényi módosítások újabb kihívás, egyben nehézség elé állítják az iskolarendszerû szakképzést.

A tudomány színte- rén is rosszabbodott a helyzet, mert a MAB felfüggesztette a BMGE mérnöktaná- ri szak doktori iskolájának a mûködését, amely a neveléstudományon belüli szak- képzés-pedagógia tudományszakon folytatott doktori képzést és habilitáltatott. Éppen akkor, amikor már a törvényeken túl a tudomány berkeiben is elismertséget, rangot és önállóságot vívott ki ez a pedagógiai terület. Pedig a szakképzés pedagó- giáját mûvelôk kellô erôt képviselnek a tapasztalatok, a tudományos eredmények, a nemzetközi megméretés terén is.

Ilyen helyzetkép, ill. Természetesen tisztában vagyok ennek a hatal- mas feladatnak a nehézségeivel. Azért is, mert a téma jellegénél fogva nemzetkö- zi kitekintést, összehasonlítást igényel, ami egyfelôl bôséges forrást, számtalan irányzatot, nézôpontot is jelent, másfelôl elismert és rangos személyek munkáját kell megjeleníteni. Mindezek ellenére vállalkoztam erre konyv: A felsooktatasi intezmenyek versenykepessegi tenyezoi felelôsségteljes munká- ra.

Hogy miért? Részben azért, mert két évtizedes szakképzésben, két évtizedes felsôoktatásban eltöltött oktató és kutató munkám kellô alapot adhat erre. Másrészt Magyarországon nem készült ilyen címmel szakkönyv. Bár jelentek meg a szakképzés különbözô területeivel foglalkozó munkák, amelyek errôl a na- gyon szerteágazó, ugyanakkor fontos szakterületrôl szólnak. Ilyenek, pl. Konyv: A felsooktatasi intezmenyek versenykepessegi tenyezoi nedek András által szerkesztett Adaptív szakképzés vagy a Szakképzés oktatásel- méleti kérdései c.

Felgyülemlett annyi sok tapasztalat mind a különbözô színterû gyakor- latban, mind a szakmai pedagógusképzés, a kutatás területén, hogy érdemes ennek a tartósan érvényes tartalomnak és módszernek a megörökítését könyvbe foglalni. Leginkább hiányzik a különbözô szakoktatási modellek nemzetközi összehasonlí- tását is megjelenítô ismertetés, konyv: A felsooktatasi intezmenyek versenykepessegi tenyezoi. A hazai kutatási eredmények ezen a terüle- ten kellôen publikáltak, azonban rendszerezésük, szintetizálásuk nem történt meg.

Mindezen vázlatosan felvetett hiányok is indokolttá teszik, hogy készüljön egy olyan munka, amelyet hasznosíthatnának a szakmai tanárképzés és továbbképzés intézményeiben, a doktori iskolákban, ill. Ezen keresztül kidomborítjuk azokat a specifikumait, amelyeket elsôsorban a mûszaki szakterüle- tek oktatási tapasztalatai adnak, amelyek a konkrét szakma tevékenységéhez kötôdôen kellôen beágyazzák egyfelôl a szaktudományokba, másfelôl a neveléstu- dományba. Kísérletet teszünk a világban fellelhetô szakképzési modellek tartalmi- módszertani, oktatási-képzési rendszereinek tanügyigazgatási bemutatására az összehasonlító pedagógia eredményei alapján.

Érzékeltetni szeretnénk a szakkép- zés dinamikus fejlôdését elsôsorban a szakoktatás problématörténeti leírásával, fontosságát, a közoktatás rendszerébe való beágyazottságát, az iskolarendszerû és az azon kívüli munkaerôpiaci képzések kapcsolódását, különbözôségüket. Külön kiemeljük a szakképzés nevelési-szocializációs hatását, amely legalább annyira fontos, mint a didaktikai szempontú oktatáselméleti és módszertani megközelítés. Mindenek elôtt a pedagógusképzés és továbbképzés, azon belül is a szakmai tanár- képzés és konyv: A felsooktatasi intezmenyek versenykepessegi tenyezoi szakoktató képzés hallgatóihoz.

Ez tehát egyfajta tankönyv jelleget ad- na. Sopron, A következôkben te- hát sorba veszünk olyan fogalmakat, mint pl. Részben valamilyen pedagógiai és pszichológiai ismeretre alapozva, részben megelôzve néhányat. A rövid, tömör megfogalmazást indokolja az is, hogy más tantárgyakban, tudományokban, ill. Ugyanakkor kerülni szeretném a definíciószerû meghatározást, és különösen annak zártságot kifejezô jellegét.

Sokkal inkább a kö- zöttük lévô öszszefüggést és rendszerkapcsolatot szeretném megvilágítani. Nevelés: Intencionált szándékolt össztársadalmi tevékenység, a konstruktív életvezetés megalapozása a személyiség fejlesztése, a magatartás és a tevékenység szabályozóinak direkt és indirekt módszerekkel történô alkalmazása. Oktatás: Az a nevelés egészébe beágyazódó tevékenység, amelynek fô funkciója nem lehet más, mint irányított tanulás útján a személyiség fejlesztése, képességeinek alakítása.

Az oktatás magában foglalja a tanítást, a tanulást és a kölcsönhatásban le- zajló aktív tevékenységeket. Másik értelemben az oktatás irányultságát általános, alap, szakmai stb. Szakmai felkészítés — Permanens nevelés: A permanens nevelés fogalom- rendszere a Csak- nem 70 éves genezisében mára kialakult az a fogalom, amely a családban, az óvo- dában, az általános és a középiskolában és felnôttoktatásban folyó tevékenysége- ket integrálja.

A permanens nevelés tehát az egész életen áttartó tanulási, személyiségfejlesztô és szocializációs folyamat, amelynek legfôbb kényszerítô ereje a társadalmi munkamegosztás és a technikai—társadalmi környezet változása.

Össztársadalmi szinten az a probléma, hogy a kialakult konyv: A felsooktatasi intezmenyek versenykepessegi tenyezoi keretei csak részlegesen képesek figyelembe venni a társadalmi munkamegosztás igényeit. Distancia van a társadalmi praxis és progresszív elemei tudományos—technikai haladás, növekvô igények, erôs munkamegosztási polarizáció, új típusú emberi magatartásnegatív tényezôi munkanélküliség, munkaerô—vándorlásvalamint az oktatás képzés fejlesztô formái között.

Különösen az iskolarendszerû képzés szakadt le a gyakorlati igényektôl, aminek következtében felértékelôdött minden iskolarendszeren kívüli oktatás. Ha csak a munkamegosztásra való felkészítés társadalmi funkcióira összponto- sítjuk most már a figyelmet, akkor megállapítható, hogy a hagyományos fogal- makkal nevelés, oktatás, képzés nehéz leírni a szakmai felkészítés különbözô szakaszait, folyamatait.

Ezért a munkamegosztásra való felkészítés és a szakmai képzés folyamatjellegének a kifejezésére leginkább a szakmai felkészítés fogalma alkalmas. Ugyanakkor a képzés elôbbi tágabb értelmezése alap- ján, az általános és a szakmai képzés összefüggéseinek fejlôdésében megjelenik egy integratív elem is. Ez a szakmai felkészítés, melynek folyamata értelmezésem szerint az általános és alapképzés, valamint az orientáció a specializáció és az adaptációs tevékenységek együttes rendszere Permanens nevelés-oktatás és szakmai felkészítés beágyazottsága Benedek András nyomán az elôbbi idézet attraktív módon jellemzi, ill.

Ábrázolni pró- báltam az 1. A szakmai felkészítés beleékelôdik az iskolarendszerû oktatás alapképzés pedagógiai folyamatába, s onnan folyamatosan bôvülô formában teljesedik ki. Tehát a konkrét pedagógiai tevékenységben és a tartalmi tárgyi struktúrában nem fedezhetô fel az általános képzés mûvelés és a szakmai felkészítés határvonala. Ezekbôl következôen a technikai—társadalmi változásokkal együtt változik ez a beékelôdés mélységben, arányban, terjedelemben és természetesen belsô tartalmá- ban, irányultságában is.

Személyiségfejlesztés—szakmai felkészítés: Mintegy kapcsolódva az elôzô rész gondolataihoz, folytatni, pontosabban kapcsolódni lehet az ábrázolt sémák- hoz. Ez az új integratív fejlesztési modell egybeesik a már korábban a pedagógiai irodalomban közismertté vált ún. Ebben a konstrukcióban kulcsfontosságú elem a munkára nevelés szakasza. Egyben a legkritikusabb fázis is, mivel "konyv: A felsooktatasi intezmenyek versenykepessegi tenyezoi" munka, a tevékenység mindig konkrét, viszont ennek a konkrétságnak a hiánya vezet az oktatásban bizonyos formaliz- mushoz.

A személyiség fejlesztésén itt most elsôsorban a különbözô mûszaki képessé- gek fejlesztését, a jellem formálását és alakítását értjük. A személyiségfejlesztés pszichológiai folyamatában a pedagógusoknak pontosan kell ismerni a személyiség komponenseit testi képességek és tulajdonságok, pszichés képességek és tulajdon- ságok, tudattartalmak, társadalmi kapcsolatok és funkciórendszerét ösztönzô, tájé- kozódó, értékelô, végrehajtóhogy a tantervek is sokkal jobban alapozzanak ezek- re a pszichológiai aspektusokra.

Csak így biztosítható, hogy a pszichológiai mecha- nizmuson keresztül az utánzástól az azonosuláson identifikáción át belsôvé válja- nak interiorizálódjanak a legfontosabb szakmai fogások, viselkedések és értékek. Képesek legyenek belsô igénybôl motiváltan az igényes és pontos szakmai tevé- kenység elvégzésére. Ebben nagyon fontos szerepet játszik az értékelés és az önér- tékelés képességének folyamatos fejlesztése.

Olyan pedagógiai értékelési rendszer- nek kell megvalósulnia, amely eszközei technikája révén képes megítélni a sze- mélyiségben bekövetkezô változásokat és befolyásolni is tudja azokat. Ezt aligha kell indokolni a foglalkoztatási és munkaerôpiaci helyzet alapján. Ha a képzéshez hozzátesszük a megfelelô kötôszavakat, akkor beszélhetünk kiképzésrôl, amin elsôsorban az elsô szakmai képesítés megszerzésének a folyamatát értjük. Továbbképzés minden olyan ismeret és alkalmazott tudás, ill.

Elsô- sorban az ugyanazon szakterületen belüli ismeretfelújító, korszerû technikát, ill. Az átképzés értelmezésében térnek el leginkább a különbözô szakemberek jo- gász, közgazdász, mérnök, pedagógus véleményei. Oktatáselméleti szempontból átképzésen értjük az egyik szakmáról egy másikra történô felkészítést a maga beta- nító, ismeretelsajátító és alkalmazó jellegének, valamint a szocializációs funkciói- nak integrálódásával.

Az egyik elsôsorban a struktúrák és a folyamatok értelmezésében, a másik a nevelési környezetnek és konyv: A felsooktatasi intezmenyek versenykepessegi tenyezoi hatásmechanizmusok feltá- rásában jelentett újat. Már e két fogalom között is szoros kapcsolat van, hiszen a rész, egész és a környezet a rendszer három legfontosabb strukturális eleme. Mindenekelôtt azt szükséges tisztázni, hogy mit is értünk rendszerszemléleten. Elôször is elméletet, pontosabban rendszerelméletet, amely magában foglal bizo- nyos általános rendszerelméletet, kibernetikát, matematikát, rendszertechnikát és vezetéselméletet.

Másodszor ez a szemlélet a fenti elméletek gyakorlati alkalma- zását is jelenti. Nagyon sokféle fogalommeghatározás létezik, mivel számos aspektusból, több- féle diszciplína felôl közelíthetjük meg a kérdést. A pedagógia számára ez utóbbi definíció használható mint a köznevelési rend- szer általános fogalma. Nagy József — aki a hazai szerzôk közül a legjelentôsebb rendszerszemlélettel bír — hétszintû hierarchiát alkotott a pedagógiában elôforduló rendszerek építôele- meibôl.

Legfelsô szint a társadalmi szint, ez az egész köznevelést átfogja. Másfajta megközelítésben alkalmazza Kozma Tamás mûveiben a rendszerszemléletet, hiszen elsôsorban az iskola és a társadalom össze- függéseit kutatva a szociológia eszközeivel tárja fel a makroszintû folyamatokat. A célok, környezetek, folyamatok, az osztályozási viszony és mûködési struktú- ra, a szabályozási rendszer c.

Egyben ez az ábrázolás technikájában blokksémák, folyamatábrák és formájában megje- lenve egy magasabb rendû és korszerûbb irányítási mód alkalmazását is jelenti. Ha az irányítás és a pedagógiai folyamatok kapcsolatát röviden akarjuk jellemezni, ak- kor a rendszerszemlélet segítségével a következôket tudjuk elmondani: A cél — irá- nyítórendszer — információ — irányított rendszer — eredmény lineáris folyamatban több ponton is jelen lehet a zavarás, amelynek hatását nem képes kiküszöbölni a ve- zérlés.

Ha az irányítórendszer visszajelzést is kap a zavaróhatásoktól feadbackakkor szabályozásról beszélhetünk. A közoktatási—közmûvelôdési rendszerben mind az irányító, mind az irányított rendszert az ember alkotja, aki fiziológiai, pszichikus és társa- dalmi szinten önszabályozó rendszer Ebben az idézetben egy fontos különbséget fedezhetünk fel a pedagógiai és a technikai rendszerek modelljei között. Másrészt ez alátámasztja azt a nézetet is, hogy az egyes tudományok struktúrájából csak bizonyos kitételekkel, a sajátos szempontok figyelembevételével vehetünk át fogalmakat, modelleket stb.

Témánk szempontjából legfontosabb kategória a tanítás—tanulás, annak is a rendszerszemlélete. Ebbôl az 1. A tanítás—tanulás rendszerének kategóriái a célrendszer, a folyamat és az eredmény. Rendszerjellemzôi az irányítás, szabályozás és a fejlesztés. A visszajelentés az eredménybôl indul ki és szintén három körbe építhetô be. Konyv: A felsooktatasi intezmenyek versenykepessegi tenyezoi is indulunk ki, legalább a következô témaköröket érintenünk kell: — a tanítási—tanulási folyamat mint rendszer, — a rendszer szabályozási körei, — a visszacsatolás és a programozás pedagógiai helyzetei.

A kortárs didaktikai gondolkodásban elôször PH. Elemzése szerint a rendszernek vannak bemeneti tényezôi, folyamatrészei és kimeneti tényezôi.