Konyv: A bolcs ember felelme


Konyv: A bolcs ember felelme

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 311374416
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 18,94

MAGYARÁZAT:Konyv: A bolcs ember felelme

Hercegnőket loptam vissza sírdombokban alvó királyok mellől. Konyv: A bolcs ember felelme Trebon városát. Feluriannal háltam, majd ép bőrrel és elmével távoztam. Fiatalabban csaptak ki az Egyetemről, mint amennyi idős korában a többséget odaengedik.

Olyan utakon jártam a holdfényben, amelyekről mások nappal is félnek szólni. Istenekkel beszéltem, asszonyokat szerettem, olyan dalokat írtam, amelyek hallatán a kobzosok elsírták magukat. Hallhattál rólam. Így kezdődik egy hőstörténet a hős tulajdon szempontjából - egy mese, amelynek nincs párja a fantasy-irodalomban. A bölcs ember félelme a királygyilkos krónikájának második napja, amelyben Kvothe, miután egyre jobban elmérgesedik a viszálya egy befolyásos nemessel, kénytelen elhagyni az Egyetemet, hogy külföldön próbáljon szerencsét.

Hajótörötten, üres zsebbel, egy szál maga érkezik Vintasba, ahol hamarosan belekeveredik az udvari intrikába. Mialatt megpróbálja elnyerni egy hatalmas arisztokrata kegyét, Kvothe leleplez egy gyilkossági kísérletet, konfliktusba kerül egy vetélytárs arkanistával, és elindul egy zsoldos csapat élén a vadonba, hogy megfejtse a talányt: ki vagy mi tartja rémületben az utazókat a Király Útján.

Időközben Kvothe válaszokat is keres, konyv: A bolcs ember felelme meg akarja tudni az igazságot a titokzatos Amyrról, a Chandrianról és a szülei haláláról. Az úton kiállja a legendás ademi zsoldosok próbáját, visszaszerzi "konyv: A bolcs ember felelme" Edema Ruh becsületét, és átlép Tündeországba.

Ott találkozik Felurian tündével, akinek egyetlen férfi sem állhat ellen, és akit egy se élt még túl Szórakoztató irodalom Sci-fi, fantasy. A titkoknak két fajtája van. A száj és a szív titkai. A legtöbb titok a száj titka. Pletykák és suttogva szellőztetett, jelentéktelen botrányok.

Ezek a titkok arra vágynak, hogy rászabadulhassanak a világra. A száj titkai olyanok, mint a kavics a cipőnkben. Először alig vesszük észre. Aztán egyre idegesítőbb, elviselhetetlenebb. A száj titkai annál nagyobbra nőnek, minél tovább magunkban tartjuk őket, addig dagadnak, amíg a szájunkat feszegetik. Azért küzdenek, hogy kiszabadulhassanak. A szív titkai mások. Bizalmasak, fájdalmasak és mindenáron el akarjuk rejteni őket a világ elől.

Nem püffednek fel, nem feszegetik a szájat. A szívben élnek, és minél tovább élnek ott, annál nehezebbé válnak. Jobb a méreg a szájban, mint a titok a szívben. Minden bolond kiköpi a mérget, de ezeket a fájdalmas kincseket felhalmozzuk. Mindennap nagyokat nyelve kényszerítjük őket, hogy maradjanak a mélyben.

Ott megülnek, egyre súlyosabbak lesznek, elmérgesednek. Idővel összetörik a szívet, amelyben tanyáznak. Egy ember se vitéz, amíg nem gyalogolt száz mérföldet. Ha tudni akarod az igazságot magadról, odáig gyalogolj, ahol már senki sem tudja a nevedet. Az utazás nagy kiegyenlítő, a nagy tanító, keserűbb, mint a gyógyszer, kegyetlenebb, mint a tükör. Egy hosszú út "konyv: A bolcs ember felelme" tanít magadról, mint százévnyi nyugodt önvizsgálat. Szeretjük, amit szeretünk. Ehhez az észnek nincs köze.

Sok tekintetben az esztelen szerelem a legigazibb szerelem. Akárki szerethet valamit, mert. Olyan könnyű, mint zsebre vágni egy pennyt. Egész más szeretni valamit mindennek ellenére. Ismerni a hibáit, mégis szeretni. Ez ritka, tiszta és tökéletes. A szavak nem mindig képesek elvégezni azt a munkát, amelyre szükségünk van. Zene kell ott, ahol a szavak kudarcot vallanak. Egy mese olyan, mint egy dió.

A bolond egészben nyeli le, és fuldoklik. A bolond eldobja, gondolván, hogy nem sokat ér. De egy bölcs asszony módot talál rá, hogy feltörje a héját és kiegye a belét. A dalok kiválasztják az órájukat és az évszakukat. Ha bádoghangot hallasz, annak megvan az oka. A dallam a szívedből származik, és sáros kútból nem lehet tiszta vizet meríteni. Hagynod kell, hogy a hordalék leülepedjen, különben úgy fog csörömpölni a zenéd, mint a repedt harang. Konyv: A bolcs ember felelme féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében.

A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához. Belépés • Regisztráció. Patrick James Rothfuss : A bölcs ember félelme 12 idézet Gabo Kiadó "Három dolog van, amelytől minden bölcs fél: a viharzó tenger, a holdtalan éjszaka és a szelíd ember dühe.

Idő Kedvenc Hossz. A szerelem vak, és süketnéma is. Néha a távozás az egyetlen, amit tehetünk. Az okosság félig abból áll, hogy az ember a megfelelő időben tartja csukva a száját. Csak egy bolond aggódik olyasmiért, amin nem változtathat. A kis tények vezetnek a nagy tudáshoz. A tudásvágy formálja az embert.

Felhasználási feltételek • Adatvédelem • Jogi nyilatkozat • Kapcsolat • Mobil verzió © Citatum.

Kote meséje rabul ejt - ha egyszer eltöltöttél egy napot a Jelkő fogadóban, hallgatva a rőt hajú kocsmáros meséjét Kvothéről, a legendáról, királygyilkosról, mágusról, dalnokról, visszavágysz. Magam is viszavágytam és gyermeki örömmel hegyeztem fülem a folytatásra. Igazán nem Kote hibája, hogy a második nap meséjét nem konyv: A bolcs ember felelme oly nyugodtan, mindenről megfeledkezve, mesébe szédülten hallgatni, mint az elsőét — időről időre belegyalogolt a külvilág, hol a mesét megszakító zsoldos katonák, hol saját hétköznapi gondjaim képében.

Mégis: Kote újfent elvarázsolt. A szavaival, az énekével, az iróniájával, a csendjeivel. A bölcs ember félelme ott folytatódik, ahol A szél neve félbemaradt: a Krónikás második napját tölti a Jelkő fogadóban, ahol fáradhatatlanul jegyzi tovább Kvothe élettörténetét. Nos, én ilyen kijelentésekre azért nem vetemednék nem is tehetném, ahhoz több fantasy-t kellett volna olvasnom…de tény: a mese gyönyörű, érzékletes, fordulatos, szédítő.

Még akkor is, ha olykor lassú folyásra vált, és megpihen — mert még a leglegendásabb hős életében is kell, hogy legyen pihenő. Amikor nem hősködik, csupán éli mindennapi életét, mint Kvothe az Egyetemen — mely egyetemi napokról annak ellenére olvasnék szívesen még százoldalakon keresztül, hogy látszólag alig rejtenek eseményt. Azt hiszem, utoljára Tolkien hobbitjai kapcsán éreztem ugyanezt: mit nekem kalandok, tegyenek elém néhány száz oldalt Hobbitfalva mindennapjairól, és én beleveszek — Rothfuss ugyanezzel ajándékozott meg, ami nem kis dolog.

Ám tudjuk, Kvothe hős — aki nem marad sokáig egy helyben, s bár a kalandok bárhol megtalálják, nem átall még a keresésükre is indulni. Mert bármilyen kalandok leselkednek rá, bármilyen varázslatokat tanul, bármilyen viszályokba keveredik, Kvothe továbbra is egy célnak rendel alá mindent: hogy megtalálja szülei gyilkosát, a homályba burkolódzó rettenetet, minek nyomát még a legtudósabb könyvekből is kitörölték, s ha él is az emlékük, legfeljebb ostobácska gyerekmesék képében: a Chandriant.

Azért persze kutatása közben bőséggel talál kalandokat, hisz ne feledjük: hős ő, vagy mi a csuda. Egy távoli királyi udvarban leleplez egy gyilkossági kísérletet, összeakasztja a bajszát konyv: A bolcs ember felelme rivális arkanistával, helyi szokásokkal ismerkedik, barátokra és ellenségekre tesz szert, és akkora szívességet tesz az uralkodónak, amekkorát az csak egyféleképpen hálálhat meg: hősies, ám kudarcra ítélt küldetésre küldi hősünket.

Aki hirtelen azon kapja magát, hogy egy kupac innen-onnan szalajtott zsoldossal ered a Királyi Utat rettegésben tartó fosztogatók nyomába — mely utazás nem csupán önismereti tréninggel ér fel, de nem várt kihívásokat is rejteget. Mert hát zsoldosokat felhajtani egy mágusnak semmi — ám ami a rengetegben várja őt, arra Kvothe nincs felkészülve Ifjú mágusunk csodákat művel, mágiával öl, lehívja a villámot az égből — minekutána útitársai meg vannak róla győződve, hogy maga a Konyv: A bolcs ember felelme Taborlin szállt le közéjük, amit Kvothe nem siet megcáfolni.

Ám még az újjászületett Nagy Taborlin sem állhat ellen Felurian vonzásának — Kvothénk elvész a rengetegben, mely elválasztja az emberek és tündék világát. Felurian oldalán megtapasztal sok olyasmit, amit az Egyetemen nem tanítanak hmmm…s amibe előtte minden férfi belehalt — ő mégis sértetlenül távozik, tovább öregbítve hírnevét, táplálva legendáját.

Hogy aztán újabb rejtélybe vesszen bele, amikor zsoldostársát követve a távoli Adembe utazik, hogy kitanulja a legendás zsoldosok művészetét — akik még soha nem engedtek maguk közé idegent. Hogy Kvothéval kivételt tesznek-e? Hát persze, hiszen ő hős, nincs, mi útját állja, ha el akarja érni a célját — s végre talán lehetősége nyílik arra is, hogy megtudjon ezt-azt a Chandrianról.

Addig konyv: A bolcs ember felelme sok próbát kell még kiállnia, s újra rá kell találnia a szél nevére. Látható, hogy kalandokban ezúttal sincs hiány — ráadásképp mindeme kalandok közepette Kvothénak arra is van gondja, hogy táplálja saját legendáját. Rothfuss e tekintetben elbűvölő: olyan szeretnivalóan ironizál saját hőseposzán — s a műfaj minden darabján — hogy nem lehet nem széles vigyorral az arcunkon olvasni.

Amerre jár, saját korábbi kalandjairól szőtt történetek sokasága kíséri Kvothe útját — amiket eszében sincs megcáfolni, vagy útját állni a szájhagyomány útján terjedő mesék természetszerű módosulásának. Nagyon is kapóra jön ifjonc hősünknek, hogy híre megelőzi: lányokat szöktet lányrablóktól, százszámra öli a rablókat, parancsol az elemeknek, ki-be jár a tündék világába.

Kvothe öniróniája olyan szeretnivaló felhanggal ajándékozza meg a regényt, amihez hasonlóval még tényleg nem találkoztam a műfajban. Ami nem is árt. Az egyetlen, amiben kritika érheti Rothfusst, hogy nem mindig találja el a megfelelő hangot, főként a Feluriannal töltött idő alatt éreztem egy kis bicsaklást a stílusban — az elbeszélés szerint többezer éves tündék beláthatatlan mágiája kéne futkosson a bőrünkön, ám ez az érzés elmarad.

Nincs meg az a mélység, emelkedettség, őserő, amit várnánk. Ahogy nincs meg az a zsigeri konyv: A bolcs ember felelme sem, amit a világ legősibb gonosza előtt állva éreznem kéne — csak egy baljós epizód marad, ami csupán utólag kap igazán sötét színezetet. Ezt az apró hiányt leszámítva A bölcs ember félelme szinte tökéletes — s bár a könyvvel így is komoly testi sérüléseket lehet okozni bárkinek leginkább magunknak, ha ezt az ezer oldalas keménykötésű monstrumot táskában hurcolásszuk magunkkalolvastam volna még.

Sebaj, hamarosan visszatérhetek a Jelkő fogadóba, hiszen már megjelent a harmadik rész, ami biztos vagyok benne, hogy nem okoz majd csalódást.