Konyv: A Gyuruk Urai - A Gyuru es a Gral osi oroksege


Konyv: A Gyuruk Urai - A Gyuru es a Gral osi oroksege

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 699358637
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 15,55

MAGYARÁZAT:Konyv: A Gyuruk Urai - A Gyuru es a Gral osi oroksege

A quenya egy, J. Tolkien muveiben szereplo mesterséges nyelvmely egyike a könyvbéli tündék által beszélt nyelveknek. A regényfolyam által elmesélt magyarázat szerint a quenya nyelvet a Valinort elért nemestündék beszélték. A Noldák és Vanyák közös eldarin nevu nyelvébol alakult ki. A közös Eldarin pedig az ún. A tündék három házából kettoben, a nolda és vanya házakban kissé eltéro, de alapjaiban megegyezo quenya tájszólásokat beszéltek a két dialektus neve: quenya [más néven noldorin quenya majd késobb, amikor követték Fëanort Ardára, számuzöttek quenyája ], illetve vanyarin quenya [vagy quendya ].

A nyelvet késobb a valák is használták és részben egyesítették saját nyelvükkel. A valák sok elemet beemeltek saját nyelvükbol a quenyába, ezekbol sokat azonban inkább a vanyarin dialektusban, s nem a noldorinban találunk, valószínuleg azért, mert a valák sokkal szorosabb kapcsolatban voltak a vanyákkal, mint a noldákkal. A tündék harmadik házában, a telereknél, akik elérték Amant és megalapították ott Alqualondë-t, egy eltéro nyelvet – a z Amanya telerint – beszélték, mely azonban igen erosen hasonlít a quenyára.

Eredetileg a vanyák, a noldák és a telerek is a közös eldarint beszélték. A quenya Tirionban, a telerin pedig Tol Eresseán alakult ki, még mielott Alqualondéba és Valinor partjaira költöztek volna. A telerin nyelvet néhányan a quenya dialektusának tartották. Ez az állítás nem helytálló, azonban megjegyzendo, hogy amikor a telerek végül eljutottak Valinorba, a telerin és a quenya valóban jelentosen keveredett egymással.

Emellett az eredetük is közös. A két nyelv ezért nagyjából olyan közel áll egymáshoz, mint a spanyol és a portugál. A Harmadkorra a quenya nyelv kihalt Középföldén: a legtöbb tünde sindarint beszélt, az emberek pedig legtöbben a nyugorit használták. A quenyát legfeljebb névadásnál és hivatalos írásokban használták, szertartásos nyelvvé vált, mint a latin a középkori Európában.

Ezért Tolkien alkalmanként "tünde-latinnak" nevezte ezt a nyelvet. Tolkien elképzelt világában a quenyát általában Tengwákkal írták, bár korábban a Saratit használták erre a célra. Más írásrendszert is használtak a nyelv rögzítésére: Cirth rendszert is készítettek a quenyához. A valóságban sem ritka a Tengwar, de a latin ábécé használata itt sokkal gyakoribb.

Nyelvtanát és hangtanát tekintve a quenya foleg finnugor és latin behatásokat mutat. Hangzókészlete eléggé kötött, hangzása kemény, de dallamos. "Konyv: A Gyuruk Urai - A Gyuru es a Gral osi oroksege" érdekesen keverednek az indoeurópai és a finnugor nyelvekre jellemzo konyv: A Gyuruk Urai - A Gyuru es a Gral osi oroksege fonévi esetek, elöljárószavak, igei személy- és tárgyragok, birtokos jelek stb.

Szókincse mintegy háromezer szót ölel fel, azonban mind nyelvtanában, mind az alapveto szókészletben vannak hiányosságok. Kreativitással azonban szép szövegek alkothatók a segítségével. A Szilmarilok harmadik fejezete szerint a tündék Cuiviénen-ben fejlesztették ki nyelvüket, mielott találkoztak volna Oromë-val: és beszélni kezdtek és mindent elneveztek, amit megláttak.

Önmagukat quendi-nek nevezték, mert csak ok tudtak beszélni; mert semmilyen olyan élolénnyel sem találkoztak, amelyik beszélt vagy énekelt volna. Mivel eloször a csillagokat pillantották meg, az " el ", vagyis a csillag szó lett a tündék elso szava, és Oromë Eldáknak, vagyis a csillagok népé nek nevezte el oket a saját nyelvükön. Azonban idovel konyv: A Gyuruk Urai - A Gyuru es a Gral osi oroksege Eldák változtattak nyelvükön, kedvük szerint bovítve szókincsét és eltávolítva azt a Valák beszédétol.

A Valák is ezt a nyelvet vették fel, hogy a tündék jobban be tudjanak illeszkedni Valinorba. A quenya nyelv a noldák közvetítésével került Beleriandba, Középföldéreamikor a noldák saját akaratukból elhagyták Amant és királyságokat alapítottak Beleriandban. Birodalmaikban eleinte a quenya volt a beszélt nyelv, de mivel a noldáknak jobb volt a nyelvérzéke, és mivel a sinda kevésbé volt kifinomult, inkább a noldák tanultak meg a sindát a kommunikációhoz.

Elu Thingol, más néven Elwë, Doriath ura is sokat tett azért, hogy a quenya eltunjön a közéletbol. Mikor megtudta, hogy a noldák mit követtek el Alqualondëben alqualondëi testvérmészárlásrokonai hazájában, megtiltotta birodalma minden alattvalójának, hogy a quenyát beszéljék, illetve, hogy feleljenek quenya nyelven feltett kérdésekre.

Innentol kezdve a quenya használata csak a nolda fourak szórakozása lett, és igen hamar a tudomány és a muvészet fennkölt nyelvévé vált. A Középfölde Harmadkorában használt quenya nyelv többnyire már csak tudományos vagy ünnepi célt szolgált, mint a mi latin nyelvünk.

A quenyát ünnepi nyelvnek használták, és gyakran ezen a nyelven is írtak; a Sinda az összes tünde anyanyelve volt. Ennek ellenéra a Noldák még mindig emlékeztek a quenyára és nagyra tartották, ami abból is látszik, ahogy reagáltak Frodó köszöntésére: elen síla lúmenn' omentielvo "Csillag ragyogja be találkozásunk óráját". Galadriel talán az egyetlen olyan jelentos tünde Középföldén A Gyuruk Ura eseményei alatt, aki már a bölcsojében is hallhatta a quenyát: mivel Valinorban született a Két Fa korában, és o volt valószínuleg a leghatalmasabb tünde, és Círdan-t leszámítva a legidosebb is akkoriban Középföldén.

A Noldák Számuzöttek quenyája némileg eltért a Valinorban beszélt quenyától, mert a nyelv folytatta fejlodését a számuzetés után is és szabályosabb is lett, mert tudományos nyelvvé vált. A kiejtés is módosult kisebb mértékben. Tolkien a leheto legszebb nyelv létrehozásával kísérletezett. Ez a késztetés motiválta ot Középfölde megalkotásában. Ahogy a nyelv fejlodött, beszélokre lett szükség, a nyelv beszéloinek történelmet kellett kitalálni és háborúkhoz és migrációhoz hasonló eseményeknek kellett történnie, hogy teljes legyen a mesterséges nyelv, és ezekbol a gondolatokból született meg Középfölde.

Tolkien körül kezdte megalkotni a quenya nyelvet, a nyelv nevének helyesírása ekkor még "qenya" volt, a "quenya" szóalak az es években jelent meg eloször amikor az exeteri egyetemen tanult. Ekkor már több, osi germán nyelvet ismert, többek között a gót nyelvetaz óészaki nyelvet és az óangol nyelvetés hozzákezdett a finn nyelv elsajátításához a Kalevala olvasásának hatására.

Ez utóbbi felfedezése, saját szavaival élve, "teljes mértékben elbódította". Tolkien-t nagyon érdekelték a lengendák és a mondák, ezért külföldi nyelveket tanulmányozott a mondák eredeti nyelven való elolvasásához. Többek között finnül tanult, hogy el tudja olvasni a Kalevaláta finn nemzeti eposzt. A tolkieni történeteken kívül a quenya nyelvtanra hatással volt a finnami agglutináló nyelvakárcsak a magyar; nyelvtanára hatott a latin és a görög. A fonológiája a finn nyelven alapul, és kisebb mértékben hatott rá a latinolasz és a spanyol.

A finnugor nyelveket nem ismerok számára furcsa lehet, hogy a szótagok nem kezdodhetnek, de nem is végzodhetnek mássalhangzó-torlódással kivéve a duális datívusz vegzodést, az "-nt"-t ; A finn hatás a szókincsre is kiterjed: néhány szó, mint például a tule "jön" és az anna "ad", finn eredetu.

Egyes szavakban latin e. Egyes külföldi nyelvet beszélok között a legfurcsábbnak talált jellemzoje a quenyának, hogy rendkívül agglutináló, ami azt jelenti, hogy a mondatokban a grammatikai viszonyokat toldalékok ragasztásával fejezik ki. Tolkien sosem fejezte be a kisérletezgetést kitalált nyelveivel, és jelentos változtatásokat hajtott végre a quenya nyelvtanán és szókincsén, így a nyelvbol több, nagy eltéréseket mutató változat jött létre fejlodése során: az as évek qenya nyelve, amelyik változatban az "A Secret Vice" Titkos bun címu esszé versei íródtak, nagy mértékben különböznek az A Gyuruk Urá ból és a A szilmarilok ból ismert változattól.

A quenya nyelv mindig Tolkien érdeklodédének középpontjában állt, és a nyelv fejlodése egészen alkotójának ban bekövetkezett haláláig folytatódott, szemben a sindarin nyelvével, ami csak néhány alapveto változáson ment keresztül. A Vinyar Tengwar és a Parma Eldalamberon címu kiadványok azért jöttek létre, hogy szerkesszék és kiadják Tolkien nyelvészeti munkáit. Tolkien korai írásaiban ld.

Számtalan nyelvtani és szókincsbeli átnézésen ment keresztül, mielott elnyerte volna azt a formát, amit A gyuruk urában láthatunk, és sokat vátozott A szilmarilok befejezéséig. A qenya kifejezést a régi qenya és az új quenya közötti különbség kifejezésére használjuk. Azonban a quenya változékony természete miatt az efféle megkülönböztetés nagyon vitatott. A quenya nyelvet arra használják a rajongók, hogy Tolkien nyomán tünde nyelvu verseket, szövegeket, kifejezéseket és neveket találjanak ki, és gyakran neo-quenyának csúfolják, a nyelvészek pedig Quenya Vinyakarmë-nak nevezik vö.

Mivel Tolkien ötletei gyakran változtak, minden kísérlet a nyelv tényleges használatára rengeteg kérdést vet fel. Ne nekem sírj, ha valakivel tünde nyelven akarsz beszélni. A quenya nyelv írásrendszere a Tengwar. Fëanor fejlesztette ki még Valinorban, azonban olyan népszeru lett, hogy szinte minden nyelv Tengwar-t használt szürketündék, emberek, még Szauron is a Gyurungyakorlatilag csak a törpök használtak rúnákat helyette. A quenya nyelvu szövegeket latin betukkel írta Tolkien A gyuruk urában, hiszen az olvasók nem ismerik a Tengwar-t csak az "E" függelék tartalmazza a tündeírástviszont sok esetben nehéz az átírás alapján eldönteni, hogy melyik hangot hogyan kell ejteni.

Ezért Tolkien a már említett "E" függelékben elmagyarázta, hogyan olvassuk a latinbetus quenyát. A következo lista a latin betukkel írt quenya hangokat ismerteti a teljesség igényével. Más, csak a sindarin nyelv átírásában használt digráfok :. A hangsúlyt a quenya nem jelöli, mert az a szó formájától függ. A határozott névelo minden esetben i. Határozott névelot használunk alanyi utalószó és egyes névmások esetében is.

A quenyának nincs határozatlan néveloje. Névelo nélkül a fonév határozatlannak tekintheto. A többes szám jele -i vagy -r. A kettes számot -t-vel, vagy "d" és "t" esetén -u-val jelöljük. A kettes szám megszunt a Harmadkorra és már csak olyan foneveknél maradt nyoma, amelyeket mindig kettes számban használunk. A quenyában nincsenek nyelvtani nemek. A fonévragozásnak tíz esete van néhány bizonytalan jelentoségu rövid változat.

Négy alapeset van: AlanyesetTárgyesetBirtokos esetés eszközeset; a három határozói eset: allatívusz amelynek a Részes eset a rövid alakjaLocativus szintén rendelkezik rövid alakkal, de szerepe tisztázatlanés határozóeset ; és egy melléknévi eset. A fonévnek négyféle száma van: az egyes szám, az általános többes szám, és a "partitív többes", ami azt fejezi ki, hogy a fonév egy nagy mennyiség része.

Ezenkívül a kettes szám is létezik a quenyában. Toldalékkal is fejezhetünk ki mennyiséget -li. Ez a toldalék az eset vége elé kerül, aminek így többes számban kell lennie. Ha az eset i-vel végzodik, a toldalék megnyúlik.

A késo quenya fonév deklináció az ún. Ezt a deklinációt Tolkien küldte levélben Dick Plotz-nak ben. Ketto "klasszikus" quenya, magánhangzóra végzodo tövu fonév deklinációját mutatja meg a levél: cirya "hajó" és lassë "levél", négy számban: egyes szám, tsz. A tsz. A deklinációnak öt fo esete van, amelyek konyv: A Gyuruk Urai - A Gyuru es a Gral osi oroksege csoportot alkotnak.

Tolkien a-val, b-vel, és c-vel jelölte ezeket. Ezekbol Tolkien csak az a -t nevezte el: alapesetek: alapeset, tárgyeset, birtokos eset, és eszközeset; és a b -t, a határozói eseteket: allativus, locativus, és határozóeset. Az allativusnak és a locativusnak rövid formája is van kivéve a kettes locativustebbol a rövid allativus forma a késo quenya részes esetnek feleltetheto meg. A harmadik csoport, c, csak egy tagot számlál az is csak egyes számban és tsz.

A lenti fonévi deklinációk a Plotz Deklináció alakjainak módosított változata, így a beszélt quenya alakjait tükrözik Tolkien, a "klasszikus" és a beszélt quenya közti különbségrol készített saját leírásának megfeleloen; a leírás a Plotz Deklinációval együtt járt. A megadott meldo "barát", elen "csillag", és nat "dolog" deklinációi a többi tovégzodési típus feltételezett formái.

A melléknév a jelzett fonév elott álkl és számban egyeztetni kell.

Nos, én láttam a filmet is és olvastam a könyvet is. Mindig azzal a tudattal voltam, hogy minden könyv többnyire jobb, mint a belőle készült film. Figyelem, saját vélemény következik, valószínűleg sokak nem így gondolják, nem velük akarok vitatkozni:. A Gyűrűk Ura esetében érvénybe lép a "kivétel erősíti a szabályt" mondás.

Nekem a könyv leírása sok helyen kifejezetten unalmasnak tűnt, ezen felül körülményesnek is, nem beszélve a jellemábrázolások egyszerűségéről véleményem szerint nem létezhet, hogy valaki csak rossz, illetve csak jó, márpedig Tolkien szereplői ebből a szempontból szinte tökéletes végletek.

A filmet meg sem "konyv: A Gyuruk Urai - A Gyuru es a Gral osi oroksege" nézni, aztán mégis megtettem. Nem bántam meg. Szerintem óriási film, valószínűleg olyanok készítették, akik nem értenének egyet velem a könyvről alkotott véleményemben. A könyv elolvasásához kifejezetten érett olvasóra van szükség.

Olyanra, aki nem csak a sztori miatt olvassa el, hanem a szépsége miatt. Mert a könyv nagyon szép, ez tagadhatatlan. Olyannyira, hogy az emberben olvasás közben fel sem merülnek olyan kérdések, hogy mi lehet Aranymag övének az alapja, ami nem szakad szét, ha csak levélből van? Szinte érzed a melegvízben való fürdés örömét, szinte hallod a tündék énekét, szinte érzed az útikenyér ízét a szádban, lelkesedsz a hadba induló rohírokkal, és pontosan azt a félelmet érzed, amit Frodó érzett, bár az ember nagyobbrészt inkább Samu érzéseit éli át.

Nagyon új élmény úgy olvasni egy könyvet, hogy egészen fantáziavilágban játszódik, a szereplői totálisan kitalált vagy túlidealizált karakterek, mégis az érzések, amiket ők éreznek, a kísértés, a hűség, az elmúlás feletti szomorúság, a meg-nem-értettség, a kiközösítettség, a mellőzés fájdalma, mindezek tökéletesen átélhetőek. A jellemek egysíkúságával meg nem értek egyet. Itt is inkább az eszmények azok, amik dominálnak, amilyenné kellene válni, azok a tündék és Aragorn.

De ugyan ki akarna Aragornra hasonlítani? Sokkal inkább megértjük Boromirt, akit vonz a Gyűrű, és nem érti, miért nem lehet az övé, amikor ő segíteni akar vele. Rossz embernek mondanánk őt, amikor olyan sokat segített a kis hobbitoknak, amikor olyan bátor volt, és annyira szerette a városát? Elítélnénk őt egyetlen kapzsi pillanatáért, amikor ő az életével fizetett, és nem utolsósorban a kis hobbitokért áldozta azt?

Milyen alapon ítélnénk el őt? Viszont jónak sem mondhatod, mert Frodó joggal félt tőle. Ez viszont nem csökkenti egyéb értékeit. Megértjük Samut is, aki dühös Gollamra, mert mi is azok lennénk, és pillanatnyilag édeskevés szánalmat érzünk, hiába papol Gandalf. Kitekernéd Gollam nyakát? Vagy megkegyelmeznél neki? Rosszabb ember Samu, mert ő felrúgná Gollamot? Nem, inkább csak vacilál, mint bárki tenné az ő helyében.

Ez viszont nem teszi őt kevésbé hűségessé Megértjük Éowynt, akit a neme miatt kizárnak az életből és elzárnak a lehetőségektől, pedig ő benne akar lenni az eseményekben, és szomorú, mert nem kaphatja meg, amit akar, soha nem lehet egyenrangú társa Aragornnak. Persze, a tökéletesség vonz, de távoli, mint a jéghegyek csúcsa, ahogy Samu ezt megfogalmazta Galadrielről :. Részletezhetném még hosszan, nagyon hosszan, mert a Gyűrű legfőbb tulajdonsága, hogy megosztja az embereket.

Különválik a jó és a rossz, és aztán attól függően, hogy mit választasz, felemelkedsz vagy lezuhansz. De te nem ítélkezhetsz azok felett, akik kudarcot vallottak, mert nem tudod, te hogyan reagálnál - te csak felnézhetsz a nálad jobbakra, és együttérezhetsz az elbukottakkal.

Szerintem A Gyűrűk Ura egyik legfőbb erény, hogy eléd rak egy világot, egy egészen más világot, mint amiben élsz, és egy krízishelyzetet. Ennek a krízisnek a fényében szemléled az eltűnőfélben lévő világot, mindent, de mindent, a tájakat, a csodás erdőket, az entektől az orkokon és tündéken keresztül a hobbitokig mindent, az összes jellemet, és érzed az író fájdalmát, hogy az a nagyszerű világ, ami már a történet elmesélésekor is régen elindult a lejtőn, az mostanra már teljesen elmúlt.

A kiváló jellemek, mint Aragorn, Gandalf, a tündék akik ugyan nem mind kiválóak, de az egy másik történet A három tündegyűrűvel lassan kihajózik világból a régi korok szépsége Végülis fél-happy end van, mert a Gyűrűháború ugyan győzelemmel végződik, a szövetségesek győzelmével, de ez nem állítja meg a világ romlását és a tündék elhajózását. Viszont konyv: A Gyuruk Urai - A Gyuru es a Gral osi oroksege a helyreállítás feladata, a lyukak betömése, ami az ittmaradtakra és a gyermekeikre vár.

Szóval, nem valami vidám könyv, de érzelmileg nagyon-nagyon megmozgató, gyönyörű szép, elgondolkodtató, és kétségtelenül állásfoglalásra kényszerít. Én a könyvre szavaznék, és javasolnám is elolvasásra, de nem csak a történet miatt. És elismerem, hogy a film is jó, ennél jobbat nem nagyon lehetett volna csinálni.

Jöhetnek még a hozzászólások, mert mindenki véleményére kíváncsi vagyok, aki olvasta. Sajnos a környezetemben senki nem olvas valami sokat főleg nem a családommeg a barátaim sem nagyon, de engem nagyon érdekelne ez a könyv, mert a filmet már láttam, és nagyon érdekelne. Előző vagyok, utóbb a zuhanyzás után arra gondoltam, még leírom, hogy három rész miatt nem bántam meg a könyv elolvasását.

És amikor azt olvassák, hogy "Nem tudunk kijutni. Sok éve olvastam már, de máig emlékszem arra a nyomásra, ami rám ült akkor, és arra, hogy rohantam az ajtóhoz, hogy kijussak a szobából a folyosóra Már a nyúlpaprikásos rész is tetszett, de méginkább Faramir, amikor nem is néz a Gyűrűre, hanem elutasítja ez rosszul volt megcsinálva a filmbenés hirtelen egészen tünde-szerűvé válik, ahogy ezt meg is indokolja.

Felnéztem rá. Azt gondoltam, ez az egyetlen becsületes megoldás, és mennyivel tisztább és egyenesebb ennek az embernek a gondolkodása, mint akár Aragorn vívódása, akár Boromir kínlódása Bármi, ami ebben gátol, az rossz. Pontosan tudod, hogy elég egyetlen szikra, és nem feszítheted tovább, szakadni vagy robbani kell És mikor ide eljutsz a gondolatban, feltűnik Faramir és az Osgiliath felől visszavonulók, és te ott állsz a bástyán, és látod, hogy törnek előre.

És érzed magadban a feszültséget, ahogy fogyatkoznak, a feszültség egyre nő, és kényszert érzel, hogy rohanjunk már ki, mire várunk??? Segítsünk nekik! És amikor kirobbannak a dol amroth-i lovasok, a várfalon lévő tömeg felüvöltését produkálod te is :. A film látványosabb, akciódúsabb. A könyv sokkal részletesebben lefesti a világot. A kalandozások, tájak, dalok útján tényleg bele tudod élni magad a mesebeli világba. A háttér minden más műnél részletesebben ki van dolgozva, ezáltal tényleg valóságosnak, élőnek érzed középföldét.

Ezt pedig a filmek megközelítőleg se tudják visszaadni. Ez viszont azzal jár, hogy kevésbé pörgőbb a mű, kevesebb benne az akció, ezért könnyen lehet unalmasnak is találni. Főleg olyan ember számára, aki nem gyakorlott olvasó, így lassan olvas meg hamar elkalandozik a figyelme. Mellesleg a könyv történetileg is részletesebb. Rengeteg olyan dolog van benne, ami a konyv: A Gyuruk Urai - A Gyuru es a Gral osi oroksege nem került bele pl Bombaldi Toma, a sírbuckák, vagy amikor Szarumán megtámadja a megyét és sok minden máshogy is történt benne.

Ha részletesebben érdekel a világ és van is türelmed hozzá, támadd be a könyvet, ha inkább a látványos csatajelenetek vonzanak, akkor marad a film. Egy biztos: A gyűrűk ura már évtizedekkel a filmek előtt is kultusz könyv volt, nem véletlenül. Nekem is volna egy kérdésem, hátha valaki: Érdemes angolul is elolvasni?

Jobb az angol verzió, mint a magyar fordítás? A könyv és a film is nagyon-nagyon jó. A film minden elismerést megérdemel lélegzetállítóak a helyszínek, a zenéje varázslatos, magában is nagyon élvezetes én a könyv olvasása alatt végig azt hallgattam de a könyv számomra nagyobb élményt nyújtott, amúgy is szeretem a sok száz oldalon átívelő történeteket. Egyetértek a ös válaszolóval, és csak halkan jegyzem meg hogy én imádtam Aragornt, bár lehet ebben Viggo Mortensen is benne van egy kicsit.

Nem tetszhet mindenkinek minden. Mindenben keresés Szórakozás » Könyvek. Kezdőoldal » Szórakozás » Könyvek » Sokban különbözik a Gyűrűk Sokban különbözik a Gyűrűk ura könyv a filmtől? Melyik a jobb? Figyelt kérdés. Hasznos számodra ez a válasz? Hogy engem most mennyien fognak utálni a válaszom miatt!? Figyelem, saját vélemény következik, valószínűleg sokak nem így gondolják, nem velük akarok vitatkozni: A Gyűrűk Ura esetében érvénybe lép a "kivétel erősíti a szabályt" mondás. Szívesen ellenkezem az előttem szólóval : A könyv elolvasásához kifejezetten érett olvasóra van szükség.

A leírások valóban nagyon részletesek. Úgy kell olvasni a könyvet, hogy eszméket ír le. Persze, a tökéletesség vonz, de távoli, mint a jéghegyek csúcsa, ahogy Samu ezt megfogalmazta Galadrielről : Részletezhetném még hosszan, nagyon hosszan, mert a Gyűrű legfőbb tulajdonsága, hogy megosztja az embereket.

Köszi az eddigi válaszolóknak. Várom még a válaszokat. Hát az előzőnek mintha problémái lennének A lényeg: A film látványosabb, akciódúsabb. Bár annyit még hozzáfűznék, hogy szerintem nem érett olvasónak kell lenni ahhoz, hogy élvezni tudja valaki a könyvet. Hanem inkább olyannak, akiben valahol mélyen még mindig nagyon él a gyerek: Vagy akinek átlagon felüli a szépérzéke: Én sajnos túl racionális vagyok, túlságosan "megedzett az élet". Talán ha évvel korábban került volna kezembe a könyv Biztos, hogy sokkal jobban élveztem volna.

Én olvastam is és láttam is. A könyv nagyon jó és szerintem a film is. Tény, hogy a könyv részletgazdagabb, de egy filmet nyilván nem lehet olyan részletgazdagra csinálni. Az én tapasztalatom általában az, hogy amikor csinálnak egy jó könyvből egy filmet, akkor a film nekem tuti nem tetszik. Ez alól a gyűrűk ura az egyetlen kivétel, mert a könyv is nagyon tetszett és film is.