Konyv: A Duna-Ipoly Nemzeti Park


Konyv: A Duna-Ipoly Nemzeti Park

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 890911079
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 18,88

MAGYARÁZAT:Konyv: A Duna-Ipoly Nemzeti Park

A kiadványok és ajándéktárgyak továbbá megvásárolhatók Igazgatóságunk svábhegyi központjában Budapest XII. A Duna-Ipoly Nemzeti Park védett természeti értékeit, csodálatos tájait magyar és angol nyelven bemutató album. Album a Duna-menti nemzeti parkok világáról. A Kudich — Zsirmon természetfotós házaspár munkáját a Duna-menti nyolc ország 14 nemzeti parkjának 60 szakembere segítette. A kiadvány bemutatja a Duna-Ipoly Nemzeti Park rendkívüli gazdagságú flóráját és faunáját, geológiai jellemzőit, néprajzi, kultur- művészet- és ipartörténeti érdekességeit.

Betekinthetünk ócsán élt elődeink mindennapi életét meghatározó és befolyásoló szokásaiba, a szerzők által készített ruhákkal valamint régi fotók segítségével pedig megismerhetjük népviseletünket. Albumok, könyvek A kiadványok és ajándéktárgyak továbbá megvásárolhatók Igazgatóságunk svábhegyi központjában Budapest XII.

A természet menedékei a Duna mentén Album a Duna-menti nemzeti parkok világáról. Nemzeti Park a Dunakanyarban A kiadvány bemutatja a Duna-Ipoly Nemzeti Park rendkívüli gazdagságú flóráját és faunáját, konyv: A Duna-Ipoly Nemzeti Park jellemzőit, néprajzi, kultur- művészet- és ipartörténeti érdekességeit.

Eladó e táj? A Budai-hegység természeti értékei régi fényképeken. Az ócsai népviselet képeskönyve Betekinthetünk ócsán élt elődeink mindennapi életét meghatározó és befolyásoló szokásaiba, a szerzők által készített ruhákkal valamint régi fotók segítségével pedig konyv: A Duna-Ipoly Nemzeti Park népviseletünket. Négy évszak a Vértesben és a Gerecsében Exkluzív fotóalbum oldalon.

Négy évszak a Pilisben és a Visegrádi-hegységben Exkluzív fotóalbum oldalon.

Működési területe nem azonos a nemzeti park területével, annál jóval nagyobb: kiterjed BudapestrePestKomárom-Esztergom és Fejér megyére, továbbá Nógrád megye egy kisebb területére is. Központja Budapesten a Jókai-kertben van, de székhelye Esztergom. Számos állat- és növényfaj csak itt él Magyarországon.

A ritka, kipusztulófélben lévő fajok mentésére több programot kezdtek el. A nemzeti park több tájföldrajzi egységen terül el, három nagytájon, öt középtájon, és ezeken belül tíz földrajzi kistájon, az alábbiak szerint. Az Észak-magyarországi-középhegységhez tartozó két hegyvidéket a késő pleisztocén — óholocén óta a Duna választja el egymástól.

A Duna—Ipoly Nemzeti Park térségének egyedi sajátossága a három nagy tájképi egység: a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása. A Börzsönyben -ban alakították ki konyv: A Duna-Ipoly Nemzeti Park tájvédelmi körzetet.

A hegység vulkáni tevékenység eredményeként alakult ki; legmagasabb csúcsai egy 12 km hosszú gerincen helyezkednek el. Legmagasabb pontja a Csóványos m. A hegység — forrása bővizű patakokat táplál. A Pilis karbonátos kőzetekből épül föl, legnagyobb tömegben dachsteini mészkőből és fődolomitból. Ezek a kőzetek a felső triász tenger sekély, lagúnáiban rakódtak le, mintegy kétszázhúsz-kétszáz millió évvel ezelőtt. Jellemzőek rá az északnyugat-délkeleti csapású, meredeken megbillent sasbércek, amelyek délnyugati oldalai meredekek, rajtuk kopár mészkő - és dolomitlejtőkkelészakkeleti oldaluk viszont enyhe lejtésű.

Délkelet felé haladva a triász kőzeteket oligocén hárshegyi homokkő fedi. A hegység több mint karsztos és hidortermális eredetű barlangot rejt magában, köztük Magyarország harmadik leghosszabb barlangját, a Leány-Legény-barlangrendszert Ariadne-barlangrendszer.

A legmagasabb kiemelkedés, a Pilis méteres magasságával az egész Dunazug-hegyvidék legmagasabb tagja. A Visegrádi-hegység andezitvulkáni eredetű; geológiailag nem különül el a Börzsönytől, ezért a geológusok az Északi-középhegység részének tekintik. Kialakulása a felső miocén szigettengerében, igen heves vulkáni tevékenységnek köszönhető. Legmagasabb hegye, a Dobogókő méterre emelkedik.

A keményebb lávakőzetek jobban ellenállnak az időjárásnak, mint a vulkáni tufaamiben az erózió mély szurdokvölgyeket pl. Holdvilág-árokSalabasina-árokRám-szakadék alakított ki. A nemzeti park növényzete sokszínű és átmeneti jellegű, mivel a Duna flóraválasztóként működik, amelyet csupán néhány fajnak sikerül átlépnie.

A Börzsöny az Alföld és a magasabb területek határán található, így sok növény elterjedési határa. A szirti páfránya havasalji rózsa és a gímpáfrány ritkán fordul elő, a kosbor- és nősziromfajok gyakoriak. A Pilis érdekessége a reliktum endemizmus magyarföldi husángamely a jégkorszak egy melegebb interglaciálisában telepedett meg, és máig fennmaradt. A növény a Konyv: A Duna-Ipoly Nemzeti Park is megtalálható, a Szent Mihály-hegyen. A másik fontos növényfaj a Magyarországon csak a Solymári-falon előforduló hegyi tarsókaamely viszont glaciális reliktum.

Az átmeneti jelleg a Duna jobb parti területein is megmutatkozik: a nemes májvirág elterjedési területe a Visegrádi-hegységben végződik, a pirosló hunyor viszont a Pilisben éri el elterjedési határának nyugati peremét. Szentendre városszéli hegyeiben él az itt felfedezett szentendrei rózsaamelynek az ittenin kívül csak két lelőhelye ismert. Mindhárom hegységre jellemző az erdőtársulások nagy térfoglalása: az alacsonyabb fekvésekben a cseres-tölgyesek, magasabban a gyertyános-tölgyesek, felettük északias kitettségben és hűvös, szűk völgyekben alacsonyabban is a bükkösök uralkodnak.

Az Ipoly árterének rétjein él a réti iszalag. A Duna főága és a Szentendrei-Duna által közrefogott Szentendrei-sziget buckáin gyakori a fokozottan védett konyv: A Duna-Ipoly Nemzeti Park kikerics és a homoki nőszirom konyv: A Duna-Ipoly Nemzeti Park, a folyam partján élő puhafás galériaerdők aljnövényzetében előfordul a védett piros madársisaka mély fekvésű, nedves, mocsárrét jellegű kaszálókon pedig a szibériai nőszirom.

Állatvilága igen gazdag és változatos. A Középső Ipoly-völgyben él a bennszülött magyar tavaszi fésűs bagolylepke Dioszeghyana schmidtii. A tiszta vizű folyókban, a parthoz közel tömegesen élnek a kérészekálkérészektegzesek és bolharákok. A Dunakanyarban ritka csigafajok is élnek, mint például a bödöncsiga és a rajzos csiga. Ritkább kétéltűek a vizek mentén :. A háborítatlan erdőkben hiúza vizek mentén vidra tűnik fel. Sok a kis termetű rovarevő:.

A közel 12 hektárnyi területen már Mátyás király idején vadaskert volt, sőt I. Konyv: A Duna-Ipoly Nemzeti Park József osztrák császár és magyar király a gödöllői kastélyt és tágabb környékét kapta koronázási ajándékul a magyar kormánytól. Ezért nem művelték meg, ezért nem törték fel a vadaskert körüli földeket. A dombság a Duna és a Tisza vízválasztója. A déli völgyekbe meleg, az északi fekvésűekbe hideg levegő áramlik; ettől növény- és állatvilága igen változatos.

A Sárrét kiemelkedő jelentősége madárvilágában rejlik. Kedvező életfeltételeket találnak itt maguknak, hiszen megmaradt rétjein rengeteg a kisemlős pocokürge és a rovar. A védett területen halastavakat, mocsarakat, réteket, nádasokat, mesterséges víztározókat, szikeseket és művelt parcellákat találunk. A Vértesben rengeteg ritka növény- és állatfaj található. A fokozottan védett Fáni-völgy sziklafalain él a cifra kankalin. A hegység déli lejtőinek ritkasága az öves százlábú. Duna—Ipoly Nemzeti Park.

Kormányrendelet 3. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Duna—Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. Duna—Ipoly Nemzeti Park weboldala. Ezt a szakaszt át kellene olvasniellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. Bővebben: A Dunakanyar növényzete.

Bővebben: Budai Tájvédelmi Körzet. Bővebben: Gerecsei Tájvédelmi Körzet. Bővebben: Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet. Bővebben: Ócsai Tájvédelmi Körzet. Bővebben: Sárréti Tájvédelmi Körzet. Bővebben: Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet. Bővebben: Vértesi Tájvédelmi Körzet.