Konyv: A blackwateri vilagitohajo


Konyv: A blackwateri vilagitohajo

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 726758051
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 8,16

MAGYARÁZAT:Konyv: A blackwateri vilagitohajo

A Brooklyn és a Nora Webster szerzőjétől Írország, az es évek eleje. Három nő — Dora Devereux, a lánya, Lily és az unokája, Helen — sokéves viszálykodás után törékeny békét köt. Helen imádott öccse, Declan ugyanis haldoklik, és a három nő a nagymama roskatag tengerparti házában találkozik vele meg két barátjával.

Ez a különböző korú és különböző gondolkodású hat ember kénytelen meghallgatni és elviselni egymást. A férfi energikus volt és erős, a nő gyengébb, de állhatatosabb, és néha már a sötétség beállta előtt világítani kezdett. És azt gondoltam, hívják egymást; nagyon megnyugtató volt, hogy a férfi erős, a nő pedig hűséges. Eredeti megjelenés éve: AIDS betegség család családregény családtörténet filmadaptáció ír szerző Írország kortárs magyar nyelvű női főszereplő rákbetegség regény szülői szerep.

A kortárs ír irodalom megkerülhetetlen alakja, Colm Tóibín bámulatosan egyenletesen tudja hozni azt a roppant magas színvonalú realista prózát, amely miatt már nemcsak hazájában, de világszerte is kimondottan népszerű szerzővé vált. A blackwateri világítóhajó immár a negyedik magyarul megjelent könyve, és nekem ezúttal sem okozott csalódást. Maga a történet pofonegyszerű, és a korábbi művekhez képest is csak egy meglehetősen rövid időszakot, néhány napot ölel fel. A középpontban egy háromgenerációs ír család áll, melyből különböző okok miatt hiányoznak az igen kemény és határozott férfiak, és a három generáció hölgytagjai nagymama, anya, unoka köszönik szépen, jól vannak, de nem igazán kérnek egymás társaságából.

Ám egy váratlan betegség révén a központi szereplőnek tekinthető lányunoka, Helen testvére végstádiumos AIDS-beteg, amit nem tud tovább titkolni a családja elől néhány napot kénytelenek eltölteni egymás társaságában a nagymama erősen pusztulófélben lévő vidéki panziójában, amihez mindannyiukat számtalan emlék köt. Mint mondtam, különösebben csavaros történetet senki se várjon tulajdonképpen történet nincs is, csak apróbb történések sorozata. Tóibín aprólékos realizmusa még a várható tragédia közelében is csak a szürke hétköznapokat tárja fel, amelyekben azonban történik valami roppant egyszerű, ám sok mindent megváltoztató dolog: a szereplők hosszú évek után beszélgetni kezdenek egymással, és felszínre kerülnek az egykori sérelmek, a tudatalatti mélyére száműzött múlt.

És ezen beszélgetések, vallomások közben olyan fajsúlyos témákról is szó esik, mint a kortárs ír történelem, a homoszexualitás, a halál, az évtizedeken keresztül halmozódó harag mérgező hatása, de akár a megbocsájtásnak a lehetősége is.

Tóibín konyv: A blackwateri vilagitohajo kézzel rajzolja meg az alakjait, azoknak komoly mélységet ad, és szokás szerint megint olyan magabiztosan tartja kézben és irányítja a szálakat, hogy az olvasónak fogalma sem lehet, a következő oldalon egy nagy veszekedés robban ki, egy nagy kibékülés jön vagy esetleg a szereplők csak isznak egy újabb csésze teát. Ezt a fajta realizmust nagyon nehéz úgy művelni, hogy egyszerre hasson életszerűnek, közben mégse váljon túlontúl unalmassá, de ezt az ben született szerző gond nélkül megoldja.

Összességében úgy gondolom, hogy A blackwateri világítóhajó az eddigi talán legerősebb Tóibín-regény, így akinek bejött a Brooklyn vagy a Nora Webster, az egy pillanatig se gondolkodjon azon, hogy kézbe vegye-e ezt a családi sérelmekről, halálról és gyászról, de ugyanakkor megbocsájtásról is szóló realista történetet, mert megéri.

Nagyon is meg. A blackwateri világítóhajó tornyát lebontották, már nem létezik. Lily is úgy élt, hogy öröknek hitte férje jelenlétét. De egy napon elment, és elvitte a nő életéből a színeket. Lánya, a tizenkét éves Helen és fia, Declan először az anyai nagymamához Dora Devereuw-hoz, majd egy másik rokonhoz kerülnek. A kihagyott hónapok, az el nem gyászolt apa örök törést hoz a család életében. Körülbelül huszonöt év telt el azóta, de a hasadékok csak mélyültek, és a sebek nem hegedtek be maguktól.

Most ismét együtt vannak Declan halálos ágya mellett. A rendkívül egyszerű történet cselekménye kristálytisztán követhető, de mégis nehéz megérteni azokat a lélektani folyamatokat, melyek leginkább hatnak a szereplőkre. Ahhoz, hogy közelebb jussunk ehhez a megértéshez, végig kell járnunk a családdal az egész kálváriát, ami nem csak Declan stációit jelenti, hanem mélyen a múltba nyúlnak.

Rengeteg dologról szól ez a regény, a családról, a barátságról, az ír öntudatról, homoszexualitásról. De most nem válogathat kedvére az olvasó, melyik részt érzi hangsúlyosabbnak, mert az konyv: A blackwateri vilagitohajo egy koherens egységgé olvad össze a nagymama wexfordi, hajdan szép napokat látott panziójában. A történet eseményei úgy peregnek le a szemünk előtt, mintha egy kamaradarabban lennénk.

Színpadon láttam az egészet, amit talán az az érzés hív elő, hogy a szereplők folyamatosan beszélnek. Egy végeláthatatlan, ki nem beszélt terápia ez. A cselekedeteknek szinte súlyuk sincs, csupán hátterei a dialógusoknak. Ilyen tekintetben nagyon tetszett a nyitó, ágyjelenet, melyben Helen maga mellé veszi a szülői ágyba kisebb fiát.

Rögtön az első oldalakon olyan súlyos kulcsszavak hangzanak el, mint féltékenység vagy ödipusz komplexus, melyek a későbbiekben is fontos szerepet töltenek be. De ugyanígy párhuzamban áll Helen jelene a régmúlt eseményeivel. A fiai nincsenek vele, nélkülözik anyjukat, mint egykor ő hiányolta saját anyját. S akárcsak akkor, most is a betegség és halál választja szét a családot. Ezek a színtiszta, sallangmentes párhuzamok rendkívül megkönnyítik az olvasó dolgát, nem kell bonyolult összefüggéseket keresgélni, a dolgok a maguk drámaiságában vannak jelen.

Súlyosak, kényelmetlenül lehúzóak, és nem szívesen vagyunk bennük. Tóibín regénye a családtagok egymáshoz vezető útját söprögetve járja végig. Mindig előkerül valami apróság a levelek alól, így rakhatjuk össze a teljes képet. Ahogy a világítótorony fénye olykor végigpásztáz a sötétségbe burkolódzott szobán, úgy világlanak fel ezek a részletek a múltból, vagy a szereplők lelkéből. Mind a környezet, mind a betegség ábrázolása rendkívül erős atmoszférát hoz létre. Nem tudom, hogy a pártatlanság célja volt-e a szerzőnek, de ha igen, akkor számomra nem sikerült megvalósítania.

Egy sokkal nagyobb és megrázóbb zarándoklaton vehettünk volna részt, ha nem derül ki a könyv elején, konyv: A blackwateri vilagitohajo honnan ered Helen és Declan családdal szembeni elutasító magatartása. Így kicsit kézenfekvő volt, és óhatatlanul állást foglaltunk, vagy épp felmentettünk szereplőket. Emiatt a katarzis is elmaradt, már, ha cél volt konyv: A blackwateri vilagitohajo. Ettől függetlenül sokan találva érzik majd magukat olvasás közben, hiszen az át nem élt anyai szeretet, a megfosztottság érzése sokak legmélyebb panasza felnőtt korukban is.

E tekintetben viszont Tóibín ráteszi közönségét egy útra. Csak el kell indulni rajta! Úgy gondolom, hogy sokan nem értik ezt a könyvet, illetve túl kellemetlennek találják. Kellemetlen, mert szerintem nincs olyan ember akinek nincsenek csontvázak a szekrényében vagy legalábbis egy kis csontocska.

A blackwateri világítóhajó egy család könyve egy olyan családé, ahol sok kellemetlen, vagy talán kényelmetlen dolog történt. Nehéz ezekkel a szituációkkal bármit is kezdeni, mert általában elfelejtjük vagy spongyát rá, ez már a múlt ne piszkáljuk konyv: A blackwateri vilagitohajo egy hosszadalmas kezeléssel talán valóban át tudjuk formálni valami mássá.

Helen aki körül történnek a dolgok dühös. Dühös az anyjára, mert cserbenhagyta, dühös magára, mert dühös. Érzelmek érzelmek hátán kavarognak, és egyre több szereplő vonódik bele. Nekem kimondottan tetszett ez a könyv. Nagyon jól megmutatja, hogy a történetünk, a múltunk elől sosem tudunk elbújni, nem tudjuk meg nem történtté tenni.

Csak együtt tudunk élni vele. Elfogadjuk vagy nem, dühöngünk vagy nem, de ez van. Nagyon tetszett a finom irodalmisága, hogy a vége szépen lebegve marad a levegőben és a reményt csillantja meg előttünk. Bonyolult kapcsolatrendszer a család és ez a könyv jól érzékelteti az egyik féle szeletet, amiben úgyis magunkra ismerünk így vagy úgy. Az elfogadás pedig vigasszá szelídít mindent. A gyászregények egyik lenyűgöző darabja.

Tóibín mindössze oldalban, remek emberábrázolással, érzékletes lélektanisággal, hatásos jelenetekkel és párbeszédekkel, szerényen, hitelesen bemutatja azt, amit sok szerző ezer oldalas családregényekben rágicsál, sokszor sikertelenül. A történet rém egyszerű: konyv: A blackwateri vilagitohajo Devereux-család nőtagjaira három generáció: nagymama, gyermek, unoka váratlanul rászakad a tragédia: kiderül, hogy a család egyetlen még élő férfi tagja, a másik unoka, Declan haldoklik.

Ami önmagában is megrázó hír lenne, ráadásul Declan titokban meleg, és végzetének oka, hogy felemészti az évek óta titokban tartott AIDS. A kényszerű helyzet miatt a három nő és Declan két meleg barátja, akik ápolni, testi-lelki támaszt nyújtani érkeznek kérlelhetetlenül összezáródik a nagymama tengerparti, roskatag, emlékekkel teli házában.

Ahol nemcsak Declan agonizálását kell megélniük, de rákényszerülnek arra, amit évtizedek óta minden létező módon próbálnak elkerülni: hogy elkezdjenek beszélgetni egymással. A blackwateri világítóhajó elsősorban a banálisan egyszerű, de pont ettől életszagú helyzetétől, érzékletes helyszíneitől a Wexford, Blackwater, Enniscorthy, Dublin vonalon mozgó cselekmény a szeles-esős tengerparttal, sáros, szétmálló, a dagálytól a tengerbe mosódó vidékkel elég hatásos "konyv: A blackwateri vilagitohajo" és főként a szereplők közti finom rezdülések, a feszültség és a dinamika ábrázolásától olyan jó.

De végül mindannyian kénytelenek belátni azt, ami amúgy is régóta bennük motoszkált már: hogy milyen rohadtul rövid és sérülékeny az élet, és talán a bezárkózás, az egymásnak feszülés helyett itt az ideje meghallgatni és konyv: A blackwateri vilagitohajo megérteni a másikat.

Konyv: A blackwateri vilagitohajo összetartozni. Csak ahhoz még el kell jutni valahogy, nem kevés nehézség árán. Szép, néhol konyv: A blackwateri vilagitohajo valóságos Tóibín regénye. Nem hibátlan, voltak szegmensei, amelyeket talán lehetett volna még bontogatni, de sok hiányérzet nem maradt bennem.

Remek dolog, hogy olvasható magyarul, Greskovits Endre igényes fordításában. Még csak a Brooklyn t olvastam az író könyvei közül, de azt nagyon szeretem, szóval igazán lelkes voltam, amikor hírét vettem A blackwateri világítóhajó nak. Hozzáteszem, nekem bármit azért nem el lehet adni, aminek a borítóján vagy a címében világítótorony van, rejtélyes vonzalmat táplálok irántuk, de hogy honnan jött, azt nem tudom. A lényeg, hogy az író, a cím, a borító, ne meg persze Írország elég garancia volt arra, hogy ez egy jó könyv lesz.

És persze a fülszöveg is bizakodásra adott okot. Szerencsére nem is okozott csalódást, engem borzasztóan megfogott a hangulata. Szomorú, elfojtásoktól és titkoktól terhes, de valahogy mégis van benne valami báj a zordság mellett. Nagyon szeretem az író stílusát, mert olyan olvasmányos, és az egyszerűsége ellenére is csodálatosan meg tud teremteni mindenféle hangulatot, a helyszíneket pedig olyan érzékletesen ábrázolja, hogy szinte ott érzi magát az ember.

Ez esetben egy kis ír falu romos, tengerparti házikójában. Jaj, ha a képzeletemre bízom a dolgot, akkor is imádom a tengerparti ír falukat, de most Gugli barátunkat is segítségül hívtam, és olyan szuper képeket láttam, hogy a legszívesebben rögtön összecsomagolnám a kis motyómat és költöznék is. Na szóval, szeretem, hogy Tóibín hétköznapi emberekből és nagyjából normális helyzetekből is milyen sokat ki tud hozni.

És hogy valahogy mindig a nők állnak a középpontban. Meg kell jegyeznem, hogy nagyon büszke vagyok a párhuzamra, amit a Lily meséjéből megismert blackwateri világítóhajó mint nő és a történet női között vontam, piripontot nekem. Úgy éreztem, hogy Helen, az anyja és a nagyi konfliktusa mindennek a forrása, mintha valahogy ennek a feloldása minden mást is megoldana. Pedig hát nem, mert Declan attól még ugyanúgy meg fog halni, és Lily sem lesz elfogadóbb, de mégis fordulópontnak éreztem, amikor Helen és az anyja megbeszélték a köztük feszülő ellentétet.

Ami egyébként kicsit eltúlzottnak tűnt, mintha Helen nem tudta volna elengedni a gyermekkori konyv: A blackwateri vilagitohajo. Az önmegvalósítással kapcsolatos háklizásuk miatti kiakadása érthetőbb, de azért teljesen nem kellett volna kizárnia a családját az életéből.

Viszont talán Lily és Helen konfliktusa is hozzájárult, hogy Declan szinte a végsőkig titkolózott az anyja előtt, mert félt az elutasításától. Persze a két dolog ég és föld, de gondolom nem valami biztató, ha ilyen példa van az ember előtt. Egyébként Helen Declannel való kapcsolata is egész furcsa volt, valahogy vrtam volna valami nagyobb lelkizést, de Helen szinte végig a háttérben maradt, és csak asszisztált a többiek drámájához.

Most, amikor a modern technika támogatásával folytatódnak az ősi gyűlölködések, és bolygónk természetellenes viszontagságok elé néz, Franzen új esszégyűjteményével arra hívja fel a figyelmet, hogy konyv: A blackwateri vilagitohajo méltóbb módon is létezhetnénk a világon. Franzen esszéi a tárgyuktól függetlenül szkeptikusak a sztereotip véleményekkel szemben, írásmódját mélyen áthatja az irónia, miközben a szerző szókimondóan felvállalja saját fogyatékosságait.

A világ végének vége higgadt, mégis csípős nyelven íródott, Franzen érvei alaposak, gondolkodásmódja leleményes, és segít abban, hogy az ember reménnyel, de józanul tekintsen a jelenre és a jövőre. Jonathan Franzen öt regény sokszorosan díjazott szerzője.

Javítások című művével ben elnyerte az amerikai Nemzeti Könyvdíjat. Század Kiadó az új esszékötet után sorra újra megjelenteti Franzen regényeit, amelyek az ezredforduló legfontosabb könyvei közé tartoznak. Belépés Regisztráció. Okkultizmus, spiritualizmus Meditáció, jóga Mágia, boszorkányság Keleti tanítások Jóslás, álomfejtés, tarot Holisztika, egészség Feng shui Ezotéria Asztrológia.

Szakácskönyvek Italok Gasztronómia-történet Diétáskönyvek. Mesekönyvek Ifjúsági ismeretterjesztő YA, Ifjúsági regények és elbeszélések. Terhesség és szülés Kisbabák és kismamák Gyermeknevelés. Otthon, lakberendezés Növény és kert. Szerzői kiadás. Eszperantó nyelvű könyvek Cseh nyelvű könyvek Horvát nyelvű könyvek Svéd nyelvű könyvek Dán nyelvű könyvek Litván nyelvű könyvek Lett nyelvű könyvek Észt nyelvű könyvek Szerb nyelvű könyvek Holland nyelvű könyvek Román nyelvű könyvek Lengyel nyelvű könyvek Olasz nyelvű könyvek Portugál nyelvű könyvek Német nyelvű könyvek Spanyol nyelvű könyvek Francia nyelvű könyvek Angol nyelvű könyvek Kétnyelvű könyvek.

Hobbi Sport. Orvostudományok Műszaki tudományok Lexikon, enciklopédia, szótár. Egyéb Főiskola, egyetem Útleírások Útikönyvek. Menedzsment, vezetési stratégiák Marketing, reklám Kommunikáció, tárgyalástechnika Értékesítés Befektetés, vállalkozás Álláskeresés, karrierépítés, HR. Újdonságok Bestsellerek Szerzők.

A világ végének vége. Megosztás és ajánlás. Jonathan Franzen. Akik ezt az ekönyvet megvették, ezeket vásárolták még:. A vallás rövid története Richard Holloway. A blackwateri világítóhajó Colm Tóibín. Írjál róla kritikát Az értékeléséhez regisztrálnod kell Nincsenek megjegyzések. A sárkányok könyve Edith Nesbit ekönyv: 2 ,- Ft. Ördögcérna Fehér Béla ekönyv: 2 ,- Ft. Putyin trolljai - Konyv: A blackwateri vilagitohajo történetek az orosz infoháború frontvonalából Jessikka Aro ekönyv: 3 ,- Ft.

A füredi lány Karády Anna ekönyv: 3 ,- Ft. A természet jelbeszéde Peter Wohlleben ekönyv: 2 ,- Ft. Vesztőhely Yrsa Konyv: A blackwateri vilagitohajo ekönyv: 1 ,- Ft. Túl a renden: újabb 12 szabály az élethez Jordan B. Peterson ekönyv: 3 ,- Ft. Ásta Jón Kalman Stefánsson ekönyv: 2 ,- Ft. Magunkról Üzletszabályzat Sajtóközlemények Adatvédelmi szabályzat Ajándékutalvány. Olvass bele:.