Konyv: A ferfiak maskepp oregszenek


Konyv: A ferfiak maskepp oregszenek

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 847383223
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 9,10

MAGYARÁZAT:Konyv: A ferfiak maskepp oregszenek

A fordítás alapjául szolgáló mű: Eckart Hammer: Männer altern anders. Minden jog, így különösen a sokszorosítás, terjesztésés fordítás joga fenntartva. A mű a kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül részeibensem reprodukálható, elektronikus rendszerek felhasználásával nem dolgozható fel, azokban nem tárolható, azokkal nem sokszorosítható és nem terjeszthető. Tartalom Bevezető. Van élet a munka után? Egyedül vagy együtt?

Férfiak és kutyák találkozása. Már nem tudjuk, vagy már nem kell? Generációs szerződés vagy generációs hazugság? Végállomás: sóvárgás. Szomorúság vagy remény? Bevezető Az idős férfi, az ismeretlen lény Úgy gondolom, mi, öreg fickók, újra nagyon kelendőek lettünk.

Georg Ringsgwandl. Azóta egy olyan klubhoz tartozom, amelynek a világon immár minden harmadik férfi a tagja lehet. Ráadásul mindegyik csoportra nagyobb figyelmet fordítanak, mint az idősödő férfiakra. Mit tudunk egyáltalán az ötvenen túli férfiról — eltekintve attól, hogy túl van élete zenitjén és innentől szakmailag, testileg és szexuálisan csakis lefelé tarthat, mielőtt az impotencia, a vizelettartási zavar vagy az időskori elbutulás végzi be hősi pályafutását?

Az idős ödő férfi konyv: A ferfiak maskepp oregszenek lény a gerontológiában, alig kutatják, ritkán beszélnek róla. Ám az idősebb férfit a szerteágazó tevékenység ellenére is teljesen figyelmen kívül hagyta és elfelejtette. Első ránézésre ez nem tűnik logikusnak. Nem tesz különbséget az ember és a férfi között, így az, ami férfiként jellemzi a férfit, vagyis azok a sajátosságai, melyek nemiségében gyökereznek, nem válnak láthatóvá.

A kritikai férfikutatás, ami a férfit teszi vizsgálatainak tárgyává, még csak árnyékéletet él. Túlságosan fiatal ez a terület: a hetvenes évek nőmozgalmának hatására a férfikutatók gyakran saját élettapasztalatukra, apai, férji, szakmai szerepükre alapoztak és alapoznak. A kritikai férfikutatásban napvilágot látott publikációk így többnyire csak a negyedik. Az őszülő és a már megőszült férfi gerontológusok — jóllehet részben már maguk is vizsgálati alanyaik életkorába léptek — aligha kutatták az idős embert, mint férfit.

Így aztán a legtöbb gerontológusra, mint szinte "konyv: A ferfiak maskepp oregszenek" más emberre is érvényes: mindig csak a többiek öregek. Az időskori nemiség kérdéseit elsősorban a nők boncolgatták és a férfiakról alkotott ismeret nagy része — mintegy melléktermékként — a nőkutatásnak köszönhető.

Az ­idős ödő. Az a tény, hogy egyre ritkább az idős férfi, valamint hogy a 75 éven felüliek kétharmada nő, azt eredményezte, hogy az idős férfit már sem szóra, sem kutatásra nem tartják érdemesnek. Így aztán az idős ödő férfi továbbra is egy nagyrészt ismeretlen lény, akiről eddig csupán egészségi és szexuális nézőpontokat sikerült valamelyest felderíteni, ami nem utolsósorban a növekvő egészségpiac gazdasági érdekeivel függ össze.

Az időskorral és a férfiakkal kapcsolatban kevés tudományos tény áll rendelkezésre, és ez meglepően nagy visszhangra talál, amikor ötvenen túli férfiakkal és nőkkel kezdünk beszélgetni. Hogyan lehet kialakítani egy hivatáson túli életszakaszt, ami gyakran hosszabb, mint a munkában eltöltött idő? Miért éljük meg annyira aszimmetrikusan időskorban a házasságot? Hol találja meg a helyét a férfi egy idős női társadalomban? Hogyan küzdik le a férfiak a testi bajokat és a betegeskedést?

Miért olyan hihetetlenül magas az idős férfiak öngyilkossági aránya? A könyv ezekre és sok egyéb kérdésre próbál meg választ találni. Azokkal a kihívásokkal foglalkozik, amelyek az ötvenedik életéven túl jelennek meg. A szakmai karriernek vége, a fa el van ültetve, a házat már majdnem teljesen kifizette. Most már arra koncentrálhatna, hogy élete végéig tartó ellátása biztosítva legyen, ahogy szüleink és nagyszüleink is tették.

Egy teljes élet a vége felé közeledik. Ám előttünk "konyv: A ferfiak maskepp oregszenek" nagyszüleinkkel ellentétben — egy egész élet áll még. Az ötvenesek ma egy élet végén és mégis annak közepén találják magukat. Mindenki idős — csak másként Az időskor, ami nagy- és dédszüleink korában egy rövid időszak volt a munkaképes kor és a többnyire egyből utána bekövetkező vég között, mára egy hatalmas és szinte átlát.

Az öregkor színes és hihetetlenül sokoldalú, heterogénebb mint bármelyik életszakasz. Az időskor már nem létezik! Hiszen a százéves színész még mindig rivaldafényben áll, miközben a leharcolt építőmunkás éppen hogy csak megél korkedvezményes nyugdíjából; az életvidám időskorú Tenerifén tölti a hideg heteket, míg a megöregedett tartósan munkanélküli a televízión keresztül deríti fel a világot; az egyik nyugdíjas tanfolyamra iratkozik be, miközben a másiknak a lelkész úr diáit vetítik le az öregek napközi konyv: A ferfiak maskepp oregszenek a jómódú nyugdíjas a szenior-alapítvány kulturális sokszínűségét élvezi, míg a demenciában szenvedő hatvanas a szanatóriumban próbál eligazodni.

Már régóta semmi értelme az idősekről beszélni. Mindig meg kell jegyezni, hogy éppen kiről van szó. Számtalan olyan kifejezés született, amely egyes csoportokat jellemez, például fiatal idősek, öreg idősek, fittek, függők, slow-go és no-go lassú járású és járásképtelen idősek, gruftik kriptaszökevényekselpik a second life people rövidítése.

Mindannyian időssé akarunk válni majd egyszer, de senki sem. Így aztán ez a könyv sem az idős kort, hanem egy megfoghatatlan kép néhány szeletét mutatja be. Megszólaltat öt, 55 és 69 év közötti férfit, akikkel részletesen beszélgettem a korukról, és akik jó példái öt teljesen eltérő élethelyzetnek. Aki meg akar öregedni, kezdje fiatalon Ez a könyv a férfiak öregedésének kockázatait és esélyeit igyekszik feltárni, meglévő kutatási eredményeket bemutatni és az időskori kilátásokat mérlegelni.

Másrészt a férfi öregedését érezhető és észrevétlen krízisek kísérhetik, amelyeket fontos észlelni és feldolgozni. Sok férfi letagadja és elfojtja az idősödésnek ezeket az árnyoldalait, mert szerintük az öregség a férfi legszörnyűbb betegsége. A tagadás mögött a félelem áll, ami olyan mértékben növekszik. Használati utasítás az ötven felettiekhez. A kritikai férfikutatásban napvilágot látott publikációk így többnyire csak a negyedik, 10 Bevezető ötödik évtizedig nyúlnak — annak megfelelően, amit a kutatók saját öregedéssel kapcsolatos látóhatára megenged.

Az ­idős ödő 11 A férfiak másképp öregszenek hölgyek életkörülményeinek és hátrányos megkülönböztetésének kutatásához eszközöket szolgáltattak, programokat dolgoztak ki és részletes tanulmányokat készítettek. Mindannyian időssé akarunk válni majd egyszer, de senki sem 14 Bevezető akar az lenni. A tagadás mögött a félelem konyv: A ferfiak maskepp oregszenek, ami olyan mértékben növekszik, konyv: A ferfiak maskepp oregszenek Bazing Susanne.

Published on Jan 16, A férfiak másképp öregszenek - olvasópróba Published on Jan 16, Go explore.

See our User Agreement and Privacy Policy. See our Privacy Policy and User Agreement for details. SlideShare Explore Search You. Submit Search. Home Explore. Successfully reported this slideshow. We use your LinkedIn profile and activity data to personalize ads and to show you more relevant ads. You can change your ad preferences anytime. Upcoming SlideShare. Like this presentation? Why not share! Embed Size px. Start on.

Show related SlideShares at end. WordPress Shortcode. Like Liked. Full Name Comment goes here. Are you sure you want to Yes No. Viktória Gábor. Erika Vadnai. Tímea Kovács. Martin Varga. Anita Schweitzer. Show More. No Downloads.

Views Total views. Actions Shares. No notes for slide. Bevezetés Sue dühöngött, Igen, kreol bőrű, karakteres orrú, filmsztár külsejű kisfiút akart, de ez azért mégiscsak túlzás! Korunk olyan szexuális helyzetekkel és körülményekkel szembesít, amilyenekkel őseink sohasem találkoztak. Mó- dosíthatjuk termékenységünket hormonokkal, mesterséges megtermékenyítéssel, lombikbébíkkel; új partnert szerez- hetünk társkereső ügynökségeknél vagy interneten át; koz- metikumokkal és műtéttel javíthatunk a megjelenésünkön; új életet teremthetünk Petri-csészében.

Egyetlen más faj sem képes erre. Az ember nagyon érti más fajok párzási szokásait. Előre ki tudjuk számítani az állatok viselkedését, változtathatunk is rajta, és genetikai módosításokkal alakíthatjuk a külsejüket. Ám ha magunknak kell párt választanunk, nem vagyunk túl sikeresek, és fogalmunk sincs arról, hogy mi történik párvá- 3. A legtöbb állatfajnak nincsenek gondjai a párvá- lasztással és a kapcsolattal. A nőstény tüzel, a hím párzik vele. Es kész.

Az ember az egyetlen faj, amelyet zavarba hoz a párzás, A párkapcsolat - vagy a partnerhiány - témája mindig szá- mot tarthat az érdeklődésre. Női beszélgetésekből kihagyha- tatlan. Kevés dolog ajándékoz meg ennyi örömmel és bol- dogsággal, ugyanakkor kevés dolog okozhat ennyi bánatot és kétségbeesést, A szerelem az örök ihletője a zenének, a szappanoperáknak, a rózsaszín regényeknek, az irodalom- nak, a filmeknek és a költészetnek.

Minden kultúrában sze- retnek az emberek, és minden kultúrának van szókincse a szerelemre. Mi tehát a szerelem? Sok ezer éve már, hogy először föltet- ték ezt a kérdést. Úgyszólván az összes tudományág kutatói megpróbálták feltérképezni a szerelem természetét, és máso- kat is meg akartak győzni az igazukról, de soha, semmiféle válasz nem volt meggyőző. Megfoghatatlansága miatt a sze- relmet újra és újra meg kell határozni, és értelmezni kell.

Egyáltalán minek van a szex? Miért hajtanak a férfiak állan- dóan a szexre? Miért követeli a nő, hogy a férfi állapodjon meg mellette? Sok ilyen kérdésre fogunk válaszolni ebben a könyvben. Megmutatjuk, hogy egyáltalán miért kezdődött e] a szex, a szerelem és a romantika; elmondjuk, hogy a tu- domány szerint hol fészkel az agyban a szerelem, sőt azt is eláruljuk, mit kell kezdeni vele.

Tudományos felméréseket, közvélemény-kutatásokat, esettanulmányokat és humort hasz- nálunk hozzá, hogy jól megjegyezhető legyen. A Nagy Ő keresése Az emberek konyv: A ferfiak maskepp oregszenek abban a hitben nevelik, hogy egy na- pon meg fogja találni a Nagy Ő-t - azt a különleges személyt, aki társa lesz az örökkévalóságon át.

Csakhogy a többség élete nem felel meg ennek az elvárásnak. Sokan személyes kudarcként élik meg a működésképtelen kapcsolatot, ami elől milliók menekülnek a pszichíáterekhez, holott az embert is beleértve szinte minden fajnál az a szabály, hogy a kapcsolat konfliktusokkal jár. A szex olyan, mint a levegő; akkor lesz csak fontos, ha egy csepp sem jut belőle.

A múlt század nyolcvanas éveiben az volt az általános véle- mény, hogy az emberi viselkedés tanult dolog, tehát megvál- toztatható. Ma már tudjuk, hogy belénk van építve. Amióta a Vagyis a természet és a nevelés elválaszthatatlanul összefonódik. Az agyat úgy kell elképzelni, mint egy számítógépet. Velünk született, és van- nak alapértelmezései, ahová stressz esetén visszamenekül - ez lényünk természeti része. A nevelést pedig a környezetünk képviseli, és a kömyezetünk a szoftver, amely a hardverün- kön lovagol.

Az emberi agy azért fejlesztett ki homlokle- benyt, hogy eldönthessük, mit akarunk tenni - ám közben sem tehetjük le az ősi konyv: A ferfiak maskepp oregszenek. A kéregállománynak - an- nak a vékony rétegnek, amely begyűjti az érzékszervektől az adatokat, tárolja az emlékeket és a gondolkodási mechaniz- musokat - a kialakulása lehetővé tette, hogy gondolkozzunk, döntsünk, és a legtöbb dologban felülemelkedjünk öröklött természetünkön.

Ám ha szexre, szerelemre, romantikára ke- rül sor, az ősi programozás továbbra is arra késztet, hogy dön- téseinkben kövessük őseink példáját. És mint majd látni fogják, ez elől nincs menekvés. Az agynak alapértelmezései vannak. Ha a számítógépes rendszer összeomlik, a beépített alapér- telrnezések működtetik tovább. Az agyat úgyszintén. Az úgynevezett egyenlőség mesterséges környezetében elvárják tőlünk, hogy mindenki ugyanazt kívánja.

Holott ez csak "konyv: A ferfiak maskepp oregszenek" beri csinálmány. Politikailag korrekt szoftver. Választhatunk ugyan tudatosan, még azt is gondolhatjuk, hogy ez az, ami nekünk kell, ám a kódolásunk akkor is arra fog ösztökélni, hogy azt tegyük, amit ő akar. Ez a könyv bemutatja, hogy a nőket ugyanúgy érdekli a szex - vagy a "szeretkezés", ahogy a nők körülírják - mint anféffiakat, és megmagyarázza, hogyan indítják be más-más körülmények, feltételek és prioritások a férfiak és a nők sze- konyv: A ferfiak maskepp oregszenek késztetését.

Elemezni fogjuk, mit akarnak igazából a férfiak, mit a nők, sort kerítünk az alkalmi kapcsolatokra, és olyan dolgokat mondunk el a szexről és a szerelemről, arnelye- két a legtöbben még csak nem is hallottak. Olyan stratégiákat is ismertetni fogunk, amelyek növelik az olvasó piaci értékét a párkereső játékban.

Mi a szeretkezés? Az, amit a nő csinál, miközben a férfi keféli. Hogyan szúrta el a Nyugat a szexet? Mai nyugati világunk macskajaját a szex terén leginkább Vik- tória angol királynőnek és férjének, Albertnek köszönhetjük. Viktória uralkodását komor erkölcsi értékrend, a nemiség elfojtása és kemény büntetések jellemezték.

Egysze- rűen letagadták, hogy létezik nő, akit a saját neme érdekelhet, míg a férfiak homoszexualitását büntették. A brit világbiroda- lom azután mindenütt elterjesztette ezeket az erényeket. A viktoriánus uralom tetőfokán szokás volt eltakarni a búto- rok - zongorák, asztalok - lábát, nehogy nemi vágyat ébressze- nek. A fürdőruha úgyszólván tetőtől talpig elfedte a férfiakat 5. Viktória még azt is előírta, hogy jó társaságban tilos kimondani a "esti-leemeli" szót, mert csak,fehér hús" van, es megtiltotta a női fehémemú reklámozását.

Akárcsak most, ak- kor is egyenlőségjelet tettek a meztelenség és a nerrii vágy koze. A viktoriánus prüdéria szemérmetlennek tartotta a "láb" szót; helyette Négtagot" illett mondani. A viktoriánus nőket arra nevelték, hogy sohase kezdemé- nyezzenek, és ne álmodozzanak a nemiségről; egész életük egyetlen alázatos odaadás legyen a férj, a család és a haza iránt.

A férfi társadalmi sikeréhez hozzátartozott a passzív fe- leség; az volt az álláspont, hogy az asszonyoknak nincsenek szexuális igényeik. A kor népi bölcsessége szerint az asszo- nyok nem szeretik a szexet, csak kénytelenek "engedni" a fér- fiak erószakosságának.

Az akkori könyvek azt irtak, hogy des féi-j félévente legfeljebb egyszer várja el "azt" a felesegjetol, és arra buzdították a férfiakat, hogy gyakrabban fojtsák el magukban a nemi ösztönt. A viktoriánus nőknek általában azt tanácsolták, hogy feküdjenek hanyatt, hunyják le a szemüket, és "gondoljanak Angliára". Honnan tudja az angol. A szex még mindig ugyanaz, de a mosogatóban felgyúlt a piszkos edény, Még ma is vannak, akiknek nagyszülei vagy dédszülei abban a korban születtek, és ráhagytak néhány ilyen viktoriánus el- vet az önök szüleire, még akkor is, ha erről önöknek nincsen 10 tudomásuk.

Akit valaha is feszélyezett a szex említése, vagy másra akarja terelni a szót, ha szexuális tárgyú vicceket hall, az alighanem a viktoriánus értékrendnek tulajdoníthatja a gát- lásait. A becslések szerint egyedül Nagy-Britanniában konyv: A ferfiak maskepp oregszenek három olyan férfi lesz öngyilkos, akinek iszonyatosan megterhelő gyerektartást kell fizetnie. A "konyv: A ferfiak maskepp oregszenek" azon az elven alapul, hogy minél többet keresel, annál többet konyv: A ferfiak maskepp oregszenek.